Új területekkel bővülhet a lex Mol

A Molon és a regionális vízi közműveken kívül még jó néhány hazai vállalat kaphat állami védelmet stratégiai fontossága miatt. Ehhez az kell, hogy a parlament elfogadja azt a – három fideszes képviselő által benyújtott – törvényjavaslatot, amely kibővítené a lex Molként számon tartott, pár hete elfogadott törvényt.
A legnagyobb ellenzéki párt honatyái – Fónagy János, Domokos László és Ékes József – beadványukban szeretnék „az ország közellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági társaságok” körébe emelni a közösségi közlekedést (személyszállítást) biztosító vasúti, közúti és légiforgalmi tevékenységet végző cégeket, illetve az ezek működését szolgáló vasút- és úthálózatokat. Emellett védelem alá kerülne a távközlés és a postai szolgáltatás is, valamint „a környezet és az éghajlat megóvását biztosító erdészeti tevékenység”. A javaslatot megalkotók szerint mindezek esetében ugyanis nemcsak a folyamatos működés és szolgáltatás fontos, hanem a díj- és árképzés módja és mértéke, valamint a minőség is jelentősen befolyásolhatja „a lakosság életminőségét és a gazdaság alapvető működési feltételeit”.
Ezek a cégek és tevékenységek az indítványozó fideszes képviselők indokolása szerint megfelelnek az Európai Unió által meghatározott stratégiai kategóriának. Mivel az unió csak a versenyjogi szabályok sérthetetlenségét felügyeli, a tagállamok széles körben mérlegelhetnek, hogy mely társaságokat helyezik védelem alá. Ebbe beletartozik a szabályozás miatt veszteséges tevékenységek kompenzációjának kérdése is.
A lex Molt eredetileg a magyar olajvállalat védelme érdekében hozták a külföldi – adott esetben az OMV-től érkező – ellenséges felvásárlással szemben. A törvényt még elfogadása előtt kiegészítették az energiaellátás mellett az ivóvíz-szolgáltatásra is. A lex Mol többek közt azáltal védi a stratégiai vállalatokat, hogy minden felvásárlási ajánlatot először a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kell jóváhagynia. Emellett arra is lehetőséget ad, hogy egy ilyen vállalat alapszabályát úgy módosítsák, hogy valamely részvényesi csoport szavazati jogát maximálják. De tulajdonképpen bebetonozza a stratégiai cég vezetését is, hiszen az egyik passzus alapján az irányító szervezet háromnegyedének beleegyezése kell a menedzsment leváltásához – amennyiben annak tagjait meghatározatlan vagy 5 évnél hosszabb időtávra nevezték ki. E törvényt a parlament szinte teljes egyetértéssel, mindössze 4 ellenszavazattal fogadta el.