A Balaton átlagos vízszintje júliusra elérte a 74 centimétert, ami alatta van a minimális szabályozási sávnak. A szakértők szerint a helyzet nem tragikus, de a nyár végére a kipárolgásnak köszönhetően akár 50-55 centiméterre is csökkenhet.
A hajózásra nézve is veszélyt jelenthet az, hogy egyre sekélyebb a magyar tenger – kompok, vitorlások akadhatnak fenn. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, kotorni kellene a tó medrét, ám a Balatonon szolgálatot teljesítő uszályok megteltek vizes homokkal, és nincs már hely az iszap szakszerű elhelyezésére.
Nincsen elég tározó
Az mno.hu birtokába került információk szerint a pénz alapvetően meglenne rá, de nincsen elegendő – akár 100-150 ezer köbméter iszap elhelyezésére is alkalmas – tározó. Pedig a Balatonból „kimert” homokkal sok hasznos dolgot lehetne csinálni, így kiválóan lefedhetőek vele a hulladéktárolók, de a szántóföldeknek is jót tesz – noha a szervesanyag-tartalmuk elenyésző – például a műtrágyához képest.
Jelenleg is folynak a helyi mérések, hogy hol vannak a vízi közlekedést veszélyeztető homokpadok, így Siófoknál már megtették a szükséges beavatkozást. Ugyanakkor Fonyód, Balatonmáriafürdő és Szigliget pedig még a rizikós kikötők közé tartozik – lévén, hogy az ott felgyülemlett, kotrásra váró iszapmennyiséget egyszerűen nem tudják hová szállítani.
A kompközlekedés ugyan még megfelelő, de az csak a kapitányok szakavatottságán múlik, hogy a közel 2 méteres merülésű hajók nem akadnak fent valamelyik homokzátonyon – ezt már a hajózásban, vízi közlekedésben jártas informátorunk mondta. Az optimális mélység a kikötőkben 2,5 méter, ez most erős túlzással is 2 méter alatt van. Hozzátette: 10 éve volt hasonló probléma a Balatonon Szántódnál és Fonyódnál. Akkor úgynevezett pontonokkal küszöbölték ki, hogy az autókkal megrakott hajók feneke ne súrolja a medret.
Még tőkesúly nélkül is kihívás
Ezt egy, a Balaton déli partján dolgozó vitorlásoktató is megerősítette hírportálunknak. Elmondása szerint a tőkesúlyos hajók esetében jelenthet nagyobb veszélyt, hogy zátonyra, homokpadra futnak, de a fiatalabbaknak, így a nyári táborokban vitorlázni tanuló gyerekek számára is kihívást jelent eljutni a sólyától a mélyebb vizekig, holott azokon a hajókon az oldalcsúszást megakadályozó, a hajó középvonalában elhelyezett svert nyúlik csak a vízbe.
Az oktató kérdésünkre elmondta még, hogy a Balaton adottságairól – köztük a déli part mentén húzódó masszív homokpadot is – a Hajózási Szabályzat is tájékoztat, tehát a vitorlázók, hajósok tudják, hogy hol mit szabad.
Utoljára a 2000-es évek elején volt az ideihez hasonló aszályos időszak, akkor a mostaninál 30-40 centiméterrel lejjebb volt a vízállás. A különbséget az jelentette, hogy még lehetett hová nyúlni, ami a forrásokat illeti, az iszap jó helyre került. Az önkormányzatok és a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) is hozzájutott közel 10 millió forinthoz, ám információink szerint ezeket a csapokat azóta elzárták, azóta csak rapid megoldások léteznek.
A vidékfejlesztésitől a belügyön át
Az mno.hu megkereste a Vidékfejlesztési Minisztériumot, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a Balatonból származó iszap elhelyezésével kapcsolatos kérdéseinkkel a Belügyminisztériumot keressük. Feleletet végül az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) adott. Így megtudtuk: a Balatonnál jelenleg három üzemelési engedéllyel és korlátozott mértékű, de elegendő tárolókapacitással rendelkező zagytér található, ami felhasználható iszap befogadására és átmeneti tárolására. Ezek a zagyterek azonban a vízminőség-védelmi kotrások során kitermelt üledék befogadására készültek.
Az OVF tájékoztatása szerint a kikötők fenntartó jellegű kotrásából származó zagyanyag befogadása, tárolása nem állami alapfeladat, így ezeknek az anyagoknak számára nem alakítottak ki zagyteret. A hatóság elmondása szerint ezek kialakításához egyeztetésekre van szükség, így például a nemzeti parkoknak, a BAHART-nak, valamint az önkormányzatoknak is rá kell bólintani a tárolóra.
Önrész is kell, de nem fogadják el
„Mivel nem állami alapfeladat megoldását kell végrehajtani, ezért szükséges, hogy a zagyteret használni kívánó szervezetek megfelelő önrészt vállaljanak mind az előkészítés, mind a kivitelezés költségeiből. Több megbeszélés is volt már a vízügyi igazgatóságok és a BAHART részvételével, konszenzusra azonban nem sikerült jutni a kérdésben” – mondták el a hivatalnál az mno.hu-nak. Általában jellemző, hogy a fenntartásban érdekeltek nem fogadják el, hogy be kell szállni egy projektbe – tették hozzá. Így, mivel nem állami feladatról van szó, nem áll rendelkezésre forrás ilyen zagyterek kialakítására.
Arra a kérdésre, hogy milyen európai uniós forrásokhoz nyúlhat Magyarország a minőségi balatoni hajózás fenntartása érdekében, annyit közöltek, hogy a hajóút területén a hajóút-kitűzési alapfeladatok során – már állami alapfeladatként – megjelölik a veszélyes helyeket. A hajózáshoz szükséges feltételek minden évben biztosítottak a Balatonon.
Az OVF közölte azt is, hogy a kikötőkben a megfelelő vízmélység biztosítása, illetve a kereskedelmi célú hajózás biztosításához szükséges útvonalak fenntartása az üzemeltetők feladata és felelőssége.
