Példaként említette, hogy a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint Kulcsár Attila sikkasztással gyanúsított exbróker és Bitvai Miklós, az NA Rt. vezérigazgatója említést tett bizonyos „Gyurcsányiról”, akit „le kellene állítani”. Demeter azt is hangsúlyozta, hogy a bizottság szocialista tagjai folyamatosan megakadályozták az MSZP politikusainak meghallgatását.
A T. Ház a Magyar Nemzet tegnapi lapzártája után szavazott arról a törvénycsomagról, amelynek következtében meneszthetik Szász Károly PSZÁF-elnököt. Nagy többséggel (365 igen szavazattal, mindössze egy ellenszavazat mellett) támogatta tegnap az Országgyűlés, hogy az ebben az évben járó plusz félhavi nyugdíj felét, azaz egyheti juttatást májusban fizessen ki a kabinet. A kormánypártok nem támogatták azt az ellenzéki javaslatot, hogy az év eleji drasztikus áremelkedések miatt minél hamarabb, már áprilisban hozzájuthassanak a nyugdíjasok ehhez a kifizetéshez.
Az ellenzék szerint ez egyértelműen azt jelenti: csak a kampány miatt jutott eszébe a kormánypártoknak ez a réteg. Napirend előtt Gyurcsány Ferenc sportminiszter bejelentette: új ifjúsági törvény megfogalmazásába kezdett a kormány. Herényi Károly (MDF) három pontból álló gyermeksegítő programot terjesztett a Ház elé. Kökény Mihály, a szociális tárca minisztere szerint a kabinet már eddig is sokat tett a gyermekekért, és az anyagi források függvényében tesznek majd többet is.
Kósáné Kovács Magda (MSZP) botrányos nyilatkozata, a rendőrség eladósodása és az otthonteremtés is téma volt a parlament tegnapi ülésén. A sportminiszter közölte: új ifjúsági törvény megfogalmazásába kezdett a kormány, az MDF frakcióvezetője pedig bejelentette, pártja gyermekjóléti csomagot terjeszt elő.
A kormány elkezdte egy új ifjúsági törvény megfogalmazását, melyet a kabinet még az idén benyújt a parlamentnek – jelentette be tegnap az Országgyűlésben Gyurcsány Ferenc sportminiszter. Szerinte ez garanciája lesz annak, hogy az állam felelősséget vállal az ifjúságért, és garanciát ad arra is, hogy a tizen- és huszonévesek bekapcsolódhatnak a kisebb közösségek, a községek, a városok és az ország dolgainak az alakításába.
Arató Gergely (MSZP) az ifjúsági szervezetek és az ifjúsággal foglalkozó szakma régi álmának nevezte azt, hogy létrejöjjön egy egységes ifjúsági képviselet. Üdvözölte a Gyermek- és Ifjúsági Konferencia létrejöttét.
Szijjártó Péter tegnap a Fidesz frakcióvezető-helyetteseként a miniszter és a kormánypárti képviselő szavaira reagálva emlékeztetett arra, hogy a polgári kormány 16 nagy ifjúsági szervezettel folytatott párbeszédet. Ehhez képest a jelenlegi kabinet mindössze eggyel. Úgy vélte tehát, hogy az ifjúsági politika téeszesítése egy újabb fázisba érkezett. Rámutatott: a fiatalokat elsősorban az érdekli, hogy a lakáshoz való hozzájutás, a munkába állás és a tanulás terén történt-e előrelépés. Valamint az, hogy a kormány intézkedései miért sújtják folyamatosan az ifjúsági szférát, és hogy ilyenkor miért nincs a helyén az illetékes miniszter.
Gusztos Péter (SZDSZ) üdvözölte a jelenlegi kabinet tárgyalási módszereit, emlékeztetett arra, hogy 2002-ben 30 százalékkal emelkedtek a hallgatói normatívák.
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője napirend előtt bejelentette: pártja egy hárompontos gyermekjóléti csomagot terjeszt elő, mert az elmúlt 15 év nagy vesztesei a gyermekek voltak. A javaslat szerint a családi pótlékot a mindenkori átlagjövedelem egy bizonyos százalékában kell meghatározni, svéd mintára létre kell hozni a gyermekügyi ombudsmani hivatalt, és módosítani kell az adótörvényt egy harmadik, a személyi jövedelemadóból felajánlható egyszázalékos rész bevezetése érdekében, amellyel a gyermekekkel és az ifjúsággal foglalkozó szervezeteket lehetne támogatni.
Kökény Mihály egészségügyi miniszter elmondta: a kormány a lehetőségeihez képest tette a dolgát a gyermekszegénység ellen, és ahogyan az anyagi erőforrások erre lehetőséget nyújtanak, a további erőforrások sem fognak elmaradni.
– Mindenkinek joga van a biztonságos otthonteremtéshez – idézte az azonnali kérdések között a nemzeti petíció első mondatát Mádi László (Fidesz). Emlékeztetett arra: a közelmúltban négy bank is emelte a használt lakások megvásárlásához nyújtott kölcsöneinek kamatát, és drasztikusan növekedtek idén a lakhatási költségek. A családok kiszámítható, tervezhető jövőt szeretnének. A kormány szüntesse meg a bizonytalanságot, és állítsa vissza az otthonteremtési támogatás régi rendszerét. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint a Fidesz a tervgazdaságot akarja visszaállítani. Nem a gazdaság körülményeiből, hanem a vágyakból indulnak ki.
A rendőrség eladósodásáról beszélt interpellációjában Kontrát Károly (Fidesz). A politikus a Magyar Nemzetben is megjelent adatokra utalva elmondta: az ORFK a múlt évben 655 millió forint tb-járulék-hátralékot halmozott fel, amelyet idén eddig további 300 millióval toldott meg. Lamperth Mónika belügyminiszter visszautasította a rendőrség nehéz anyagi helyzetére vonatkozó állításokat, és kijelentette: a Medgyessy-kormány tevékenységének eredménye, hogy megalapozták a „látható rendőrséget”, azaz kilencszázzal több rendfenntartó dolgozik az utcákon.
A posta budaörsi logisztikai központjában kialakult káoszról és a küldemények késedelméről interpellált Gusztos Péter (SZDSZ). A problémák egyik oka Kovács Kálmán informatikai miniszter szerint az, hogy az előző kormány alkalmatlan helyszínt jelölt ki, hiszen a központ nem kapcsolódik vasúti vonalhoz. Így a jóval lassúbb közúti közlekedésre terelődött a postai szállítás – mondta a miniszter.
Tirts Tamás (Fidesz) azonnali kérdésében egyértelmű választ várt Kovács László MSZP-s pártelnök-külügyminisztertől arra, hogy Kósáné Kovács Magda a szocialisták álláspontját hangoztatta-e, amikor úgy nyilatkozott: „A Vatikán le akarja nyúlni az Európai Uniót.” A képviselő szerint Kósáné szavai sértik a katolikus emberek önérzetét, és szalonképtelenek Európában, ezért a politikus asszonyt le kell venni az MSZP EP-listájáról. Kovács László szerint szándékos félremagyarázásról van szó, ugyanis nem a katolikus egyház ellen szólt frakciótársa, hanem Vatikán állam és az Európai Unió viszonyáról. Hozzátette: az EU-ban is sokan kritizálják a vatikáni külpolitikát.
Jóváhagyta tegnap a parlament, hogy a céges telefonok után ne lehessen visszaigényelni az általános forgalmi adót. Mint ismert, tegnap a parlament a pénzügyi salátatörvényhez benyújtott módosító indítványokról szavazott. Ennek keretében hagyták jóvá az áfa-visszaigénylés tilalmát. A zárószavazásra várhatóan a jövő héten kerül sor. A visszaigénylés megtiltása szakértők szerint több mint hetvenmilliárd forintos megterhelést jelent a céges telefonok használóinak.
Nyilatkozatot fogadott el a parlament a holokauszt emléknapjára Áder János (Fidesz), Lendvai Ildikó (MSZP), Kuncze Gábor (SZDSZ) és Herényi Károly (MDF) frakcióvezetők kezdeményezésére. A dokumentum emlékeztet, hogy 1944. április 16-án vette kezdetét a magyarországi zsidóság gettóba zárása.
Nem jár adóemeléssel a petíció
Semmilyen többletterhet nem jelent az adófizetők számára a petícióban foglaltak megvalósítása – jelentette ki Varga Mihály a Fidesz tegnapi frakcióülésén. A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta: nem kérnek többet, mint amit az MSZP választási programjában megígért. – A kormánypárti politikusok állításaival ellentétben a Fidesz nem akar adót emelni, szemben az MSZP–SZDSZ-kabinettel, amely idén új adókat is bevezetett, és duplájára emelte a céges autók adóját. Megjegyezte: az Egyesült Államokban a gazdasági helyzet egyik ismérve az, hogy hány új lakás épült az adott évben. Szerinte a privatizáció leállítása, illetve a gyógyszer- és energiaárak visszafogása sem jár adónövekedéssel.
(Kis Ferenc – Czirják Imre)
