A világbajnokságok végéig szól a vizes vébének otthont adó Duna Aréna és az előtte található Fina Market üzemeltetéséről szóló szerződés, így augusztus végéig biztosított az épületek működtetése – mondta lapunknak Bluszt Kálmán, a fenntartással megbízott B-omega-T Kft. ügyvezetője. (A vasárnap véget ért vizes vébé után augusztus 7-én elkezdődik a FINA Masters Világbajnokság, amely augusztus 20-ig tart majd.) A cégvezető egyelőre nem tudott arra a kérdésünkre felelni, hogy újra megpályázzák-e az épület üzemeltetését, de azt elmondta, hogy a „megszerzett tapasztalatokat” mindenképpen szeretnék valamilyen módon hasznosítani.
A Duna Aréna üzemeltetéséről idén májusban írták alá a szerződést, a megbízó Bp2017 Nonprofit Kft. pedig havonta nettó 142 millió forintért, összesen tehát 497 millió forintért bízta meg a működtetés feladataival a B-Omega-T Kft.-t. A vállalatnak egyébként az a Kis-Szölgyémi Ferenc a tulajdonosa, aki korábban közös cégben dolgozott Tombor Andrással, Habony Árpád korábbi hitelezőjével.
– Egy ekkora létesítmény üzemeltetésére nincs magyarországi tapasztalat, így nagyon nehéz megbecsülni, hogy mennyibe kerül majd a fenntartás – mondta lapunknak Muszbek Mihály sportközgazdász. Becslése szerint a beruházási költség 3-5 százaléka lehet majd az üzemeltetési költség, azaz 40 milliárd forinttal számolva nagyjából 1,2-2 milliárd forintba kerül majd a működtetés évente. – A Duna Aréna funkcióját tekintve inkább az Operaházhoz vagy egy könyvtárhoz hasonlítható, ennek megfelelően nem elvárás, hogy nyereségesen működjön. A világon mindenhol közpénzből finanszírozzák ezeket a létesítményeket – fogalmazott. Muszbek Mihály szerint a működési költségek 10-15, legfeljebb 20 százalékát lehet piaci alapon előteremteni, a maradék 80 százalék szinte biztosan adófizetői pénzből származik majd.
Az üzemeltetés kérdése szóba került Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatójának hétfői sajtótájékoztatóján is. A politikus azt mondta, hogy hamarosan döntenek erről, egyúttal jelezte azt is, hogy a Duna Arénában elvégzik „a terv szerint következő átalakításokat”. Fürjes Balázs, a kiemelt fővárosi beruházásokért felelős kormánybiztos ugyanis korábban azt mondta az Inforádiónak, hogy az új létesítmény nem lesz elérhető a lakosság számára a világbajnokság után sem, mert át kell építeni a márciusban átadott uszodát. – Szeptemberben tudunk nekiállni a nagy átalakításnak, szétszereljük az épületet, és jövő májusra fogunk elkészülni, és addigra készen leszünk a Dagály fürdő bővítésével és felújításával – fogalmazott a kormánybiztos.
A világbajnokság költségei egyébként így is elszabadultak, a kezdeti 25 milliárdos összeghez képest ugyanis nagyjából 130 milliárdot költött Magyarország a szervezésre. Biztosat azonban még mindig nem lehet mondani, ugyanis a megnyitó előtti napokban is kerültek elő olyan többmilliárdos tételek, amelyekről korábban nem esett szó, illetve akad még néhány kihirdetés előtt álló közbeszerzés is. A Magyar Nemzet kalkulációi szerint a hivatalosan is közzétett tenderek keretében 104,6 milliárd forintot költött az állam Magyarország történetének legnagyobb sporteseményére. Ehhez jön még hozzá a már lezárt, de még közzé nem tett beszerzések 1,2 milliárdja, azaz papíron jelenleg valahol 106 milliárd forint körül tarthatunk. Van azonban egy olyan tízmilliárdos nagyságrendű tétel is, amelynél nem írtak ki pályázatot.
Az Index.hu pedig arról számolt be, hogy az állami Antenna Hungária (AH) Zrt. hatalmas összeget fordított az elvárt csúcsminőségű digitális televíziózás feltételeinek megteremtésére, illetve az esemény kiszolgálására is alkalmas internetes hálózat kiépítésére. Ez az a projekt, ami a 130 és a jelenlegi 106 milliárd forint közötti űrt kitölti.
