„Ezt a csomagot Magyarország kormánya juttatta el önhöz és családjához” – hirdetik kék alapon fehér betűkkel azok a dobozok, amelyekben az úgynevezett Rászoruló személyeket támogató operatív program (RSZTOP) keretében kiosztott élelmiszersegélyek jutnak el a szegény, kisgyermeket nevelő családokhoz. A felirat tényszerűen igaz, csak – ahogy mondani szokták – nem fejti ki a valóság minden részletét.
Először is a dobozok tartalmát az Európai Unió forrásaiból vásárolták, vagyis főként a holland és német adófizetőknek tartoznak értük hálával a rászorulók – illetve azok, akik az erre a célra kiírt, és megfelelően irányított közbeszerzéseken leszállíthatták a dobozokba kerülő termékeket. Hadházy Ákos, az LMP társelnökének legújabb kutatásai szerint ugyanis az derült ki, hogy lényegében egyetlen cégcsoportra írták ki a pályázatokat, és ha valaki más is elindult, azt kizárták vagy ajánlatukat érvénytelenítették.
###HIRDETES###
Az egyik legutolsó, 2. szakasz néven emlegetett RSZTOP-közbeszerzést, amelynek keretösszege 13,7 milliárd forint, eleve nem bontották részekre, így esélyt sem adtak a helyi vállalkozásoknak, csak a nagy konzorcium tudott mindenféle termékkel pályázni. Ezért a pénzért összesen 2,175 millió élelmiszercsomagot tervez kiosztani a kiíró, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság.
A kiírásra négy ajánlat érkezett, közülük hármat érvénytelennek nyilvánítottak, ebből kettőt „aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás” címén, vagyis mert túlságosan olcsón adták volna a termékeket – pedig ez nem építkezés, ahol ki lehet spórolni az anyagot, hanem előre meghatározott tartalmú csomagokat kellett volna összeállítani. A győztes konzorcium tagjai: a Halker Kft., a Halker Mirelit Depo Kft., a Kedvenc JM Kft., a Jégszilánk Kft. és a Gastro-Hús Kft.
„Sok közbeszerzési piszkos manipulációt láttam már, de ennél aljasabb csalást még nem találtam: éhező gyermekeket segítünk EU-pénzből, de egy sor ajánlatot kizárunk, mert túl olcsó – így ennyivel kevesebb gyermeken lehet segítseni, vagy ugyanannyi csomagba jóval kevesebb adomány jut. Afrikai banánköztársaságokban sápolja így le a helyi maffia a nemzetközi segélyeket” – fogalmazott Hadházy Ákos.
Az LMP társelnökének eleve ismerős volt az egyik cég neve korábbról. Az utcán lépett oda hozzá a Halker-csoport egyik dolgozója, aki felháborodott azon, hogy főnöke szerint a szociális intézmények élelmiszer-ellátását szolgáló közbeszerzéseken mindenütt ők fognak nyerni, mert a többieket ki fogják zárni. Az informátor egy bő táblázattal is szolgált, amelyen az általuk adott ajánlatok mellé ceruzával beírta, hogy egyébként a piaci cégeknek mennyiért adják az egyes árukat. Két példa: a Zala felvágott kilogrammját 829 forintért szokták adni, de a szociális intézményeknek 1050 forintba kerül, egy kilogramm sajtkrém általában 879 forint, a közbeszerzésen 1020 forint.
Hadházy összegyűjtötte a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság öt különböző – részben RSZTOP-s, részben intézményeknek szánt, regionális – közbeszerzés részajánalatait, és arra jutott, hogy egyetlen kör nyeri ezeket a közbeszerzéseket. Ezt a kört ráadásul nagyrészt ugyanazok alkotják, vagy ugyanazokhoz az érdekkörökhöz tartoznak, mint az élelmiszercsomagok esetében már látott cégek.
A legtöbb esetben lényegében egy ajánlatból választhatott a megrendelő, mert vagy nem volt más induló – az esetek felében volt így, feltehetően a konkurens cégek már tudták, mire számíthatnak –, vagy érvénytelennek nyilvánították az ajánlataikat: az ötvenkét részajánlat közül eleve csak kilenc esetben volt másik, érvényes ajánlat. Az ajánlattevők nagy részét főként formai okokból, hiánypótlás nem teljesítése miatt vagy éppen az „aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás” miatt zárták ki a versenyből.
Az LMP-s politikus szerint elképesztő, hogy a zöldség-gyümölcs beszerzéseknél többnyire ellenajánlatok sem voltak, mindenütt a Mortak Fruit Kft. nyert – ahol pedig volt ellenajánlat, azt a céghez lazán, de kimutathatóan kapcsolódó Börmy Kft. tette. A hús-, húskészítmény-, mirelit- és szárazáru-szállítások vonatkozásában pedig nagyon erős a kartellgyanú – állítja. A fenti termékek szállítását elnyerő cégek közt ugyanis szintén kimutatható céges, illetve személyi összefonódások vannak, gyakorlatilag ugyanahhoz az élelmiszer-kereskedelmi céghálóhoz tartoznak. A kartellgyanús társaságok ráadásul – némelyik szociális intézményeknél vesztes céggel együtt – sorra nyerik a közbeszerzéseket a Honvédelmi Minisztérium intézményeinél, a MÁV-kórháznál, több szociális gondozónál.
Hadházy Ákos informátorai szerint a cégeknek az útját Kósa Lajos tárca nélküli miniszter egyengeti, igaz erre nincs olyan bizonyíték, mint a nyugdíjas-szövetkezetek ügyére. A kartellgyanús társaságok mögött mindenesetre három debreceni személy is feltűnik: Czirbusz István és Sipos Tamás sok egyéb mellett a Közétkeztetést Pályázó Kft. és a Gastro-Hús Kft. tulajdonosai. Ráthonyi Zoltán az Alaszka Kft. tulajdonosa – és közvetve a Reál-hálózat egyik tulajdonosa is.
