Kanyarójárvány van Magyarországon

Vizsgálják, honnan indult el a fertőzés. Az 1969 előtt születettek nem védettek.

– A romániai kanyarójárvány elsősorban olyan közösségeket érint, ahol az átoltottság nem elég magas (95 százalék alatti). Ezen közösségekhez tartozó családok jellemzően sokat költöznek, vagy folyamatos mozgásban vannak, nincs háziorvosuk, és a gyermekeiket nem oltatják. A legérintettebbek a csecsemők és a kisgyermekek (1- 4 éves) – közölte tegnap az országos tisztifőorvos.

A tisztifőorvos ajánlása szerint a Romániával határos megyékben meg kell erősíteni a járványügyi felügyeletet. Ellenőrizni kell az MMR-oltottságot, ügyelni kell a kanyaró tüneteinek korai felismerésére és haladéktalanul jelenteni kell a kanyarómegbetegedés gyanúját a kormányhivatalok népegészségügyi főosztályai útján az országos felügyeletnek.

A kanyaró kórokozóját a beteg az orr- és garatváladékával üríti. A kanyaró rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már négy nappal fertőzhet, és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart.

A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. A kezdeti tünetek után 2-4 nappal jelennek meg a bőrkiütések, melyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A részleges oltási sorozattal oltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.

Az 1969 előtt születettek egyáltalán nem, a későbbi generációk is csak részlegesen védettek a kanyaró ellen, mivel 1990-ben lecserélték azt a vakcinát, amelyet addig használtak – ezt Almási István, a szekszárdi Balassa János Megyei Kórház infektológus főorvosa az M1 aktuális csatorna szombati híradójában. A főorvos szerint a mostani védőoltás már megfelelő védettséget biztosít, ráadásul a oltást ismétlik kisiskolás és kamasz korban. Ugyanakkor a védettség csökkenhet felnőttkorra, de a betegség kialakulását és a járványt még így is megakadályozhatja – mondta.

„Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, amelynek köszönhetően a 47 év alatti lakosság döntő többsége legalább egy kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszú távra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két dózis oltóanyag beadása (oltás és újraoltás) történik. Az első, kanyaró elleni oltást 15 hónapos korban kapják meg a kisgyermekek – morbilli–mumpsz–rubeola (MMR) kombinált oltóanyagként –, majd 11 éves korban (6. osztály) iskolai kampányoltás keretében részesülnek újraoltásban, ugyancsak MMR vakcinával” – írta az országos tisztifőorvos szombati közleményében.

A közlemény szerint azokat az egészségügyi dolgozókat, akik 1969 és 1989 között születtek, és akik oltási dokumentációval nem tudják igazolni a két MMR-oltás meglétét, a jelenlegi járványügyi helyzetben, a Romániával határos megyékben MMR-oltásban kell részesíteni.

„Azoknak, akik a kanyarófertőzés kockázatnak vannak kitéve, haladéktalanul meg kell bizonyosodniuk arról, hogy két MMR-oltásban részesültek-e. Ha valaki influenzaszerű tüneteket észlel magán, és kiütések jelennek meg a fejen, arcon, azonnal vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával. Fontos, hogy előzetesen telefonon egyeztessenek időpontot az orvossal, hogy az orvosi vizsgálatra úgy kerülhessen sor, hogy a beteg másokat ne fertőzhessenek meg például a váróteremben” – hívta fel a figyelmet az országos tisztifőorvos.

Kallai Árpád, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátóközpont Hódmezővásárhely–Makó főigazgatója közölte, a zárlat miatt a makói intézményben új betegeket nem tudnak fogadni, de a már felvett páciensek ellátása garantált.

A kórházban ápoltak nem fertőződtek meg.

A központ az országos tisztiorvosi szolgálatnál kezdeményezte a területi ellátási kötelezettség módosítását. Ez alapján a térség Békés megyéhez közeli településein lakó 2800 ember fekvőbeteg és sürgősségi ellátását az orosházi kórház végzi. A Maros-menti települések 13 800 lakóját a Szegedi Tudományegyetem klinikái látják el, a makóiakat, illetve a szomszédos községekben élőket a hódmezővásárhelyi tagintézménybe szállítják, ez 28 800 embert érint – tudatta a szakember.

A zárlattal egy időben látogatási tilalmat is elrendeltek a makói kórházban.

Kallai Árpád elmondta: az érintett betegek számára a fertőzés továbbterjedését megakadályozó magatartási szabályokat írtak elő.

A járványügyi szabályoknak megfelelően vizsgálják, honnan indult el a fertőzés.

Az egészségügyi dolgozók és a 15 hónaposnál fiatalabb gyermekek veszélyeztetettek

Az országos tisztifőorvos tájékoztatása szerint kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült, illetve a betegséget át nem vészelt, oltatlan személyek. Veszélyeztetettek továbbá az immunhiányos betegek, valamint az egészségügyi dolgozók, akik Romániából érkező, potenciálisan kanyarós betegeket látnak el. Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben sajnos előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró.