Egészen addig legalábbis, amíg be nem mutatkozott a Fiat Grande Puntóval azonos (nem éppen pehelysúlyú) Corsa D két sportváltozata, mégpedig 1,6-os turbómotorral. Ebből is létezett – akár ötajtósként – GSi modell, méghozzá 150 lóerővel, de a csúcsot már egy másik betűkombináció, az OPC jelölte. Utóbbi 192 lóerőt állított csatasorba, és feltűnő bodykittel kürtölte világgá, hogy nevesebb sportmodelleket is levadászhat. Aztán az opelesek rátettek egy lapáttal, és kihozták a 211 lóerős, álló helyzetből 100 km/h-ra 6,8 másodperc alatt sprintelő Nürburgring Edition-t.
Bár megjelenését tekintve friss volt a Corsa ötödik, vagyis E-generációja, a lemezek alatt elődje műszaki megoldásait vitte tovább, és ez a gonoszul mosolygó OPC kivitelre is igaz volt. Ebből már nem volt Nürburgring, mégis, a 207 lóerős, Recaro sportüléses, 230 km/h-s végsebességű, diszkrétebben harcias megjelenésű és frekvenciafüggő csillapítású gátlókkal felvértezett kisautó sok örömet szerzett tulajdonosainak. Már nyolc év telt el a gyártás leállítása óta – de az Opelnél azt ígérik, hogy az elektromos (345 Nm nyomatékú!) Corsa F GSe kárpótolni fogja a rajongókat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!