Egy vérbeli kisautó a javából – 50 éves a legenda

A 60-as évek elején bátor lépésre szánták el magukat az olaszok. A Fiat főmérnöke, Dante Giacosa meggyőzte a vezetőséget a Miniben sikerre vitt, keresztmotoros, elsőkerékhajtású felépítés előnyeiről, és továbbfejlesztésének lehetőségeiről, de a biztonság kedvéért nem a Fiat, hanem a kevésbé elterjedt Autobianchi márkanév alatt mutatták be az első, forradalmi hajtásláncot. Az 1964-es Primula váltója – az angol konstrukciótól eltérően – nem a motorral közös olajteknőt kapott, ennek köszönhetően finomabban lehetett kapcsolni, sőt halkabban működött és javítás esetén könnyebben hozzáférhető volt.

Az 1972-től választható háromajtós karosszériát a hasonló felépítésű Renault 5-ös bemutatása után vezették be. Egyszerűsége ellenére is ízléses, kidolgozott belsőt kapott, utasterében kihasználták a modern felépítés előnyeit. Kisméretű, vékony ülések segítették a jó helykihasználást
Fotó: Flick

A tehetséges mérnök ezenkívül tervezett egy koncentrikus tengelykapcsoló-kioldó mechanizmust, mellyel a megnövekedett helyigény problémáját is megoldotta. Már csak tapasztalatszerzésre volt szükség, hogy egy Fiatba is beépíthessék az előremutató technikát, végül 1969-ben a 128-assal forradalmasították a márka kínálatát és vele együtt a kompakt méretű autók piacát. Logikus lépés volt, hogy egy számmal kisebb méretben is szerencsét próbáljanak, ezért még abban az évben bemutatták az Autobianchi A112-es kisautót, amely az 1970-es Év Autója szavazáson a Fiat 128-as mögött a második helyen végzett.

Az elsősorban az olasz piacon népszerű típus Fiat testvérére sem kellett sokat várni, a farmotoros 850-es utódjával 1971 tavaszán állt a közönség elé a torinói cég. A 127-es elsöprő sikert aratott, a szakértők a díj történetének addigi legmagasabb pontszámával választották az 1972-es Év Autójának. Ebben a modern felépítésen túl nagy szerepe volt a csinos, egyszerű vonalakkal megrajzolt, ferdehátú karosszériának. A formaterv Pio Manzù érdeme volt, aki nem érte meg a premiert, ugyanis 1969-ben halálos autóbalesetet szenvedett, miközben éppen Torinóba tartott, hogy prezentálja a 127-es makettjét a vezetőségnek, munkáját Rodolfo Bonetto fejezte be. Végül egy minden korábbinál jobb helykihasználású, 3595 mm hosszú autó született, alapterületét 80%-ban hasznos tér töltötte ki. Akár négy felnőtt is elfért benne kényelmesen, a 365 literes csomagtartó családi használatra is alkalmassá tette.

Kis helyigényű hajtásláncával Dante Giacosa is kivette a részét az elsőkerék-hajtású, keresztmotoros kisautók forradalmából. A Seat fejlesztése volt a négy- és ötajtós 127-es, melyet saját neve alatt tett elérhetővé. A korszak több, ferdehátú dizájnnal megjelent autójához hasonlóan eredetileg nem nyílt fel a hátsó ablak a csomagtartó fedelével együtt
Fotó: Flickr

1977-től modernizált külsővel és belsővel, valamint egy új motorral folytatta sikersztoriját a kisautó. Szűk belvárosi utcákban praktikus megoldást jelentett a 127-es áruszállító változata, a Fiorino. A Brazíliából származó Panorama kivitel bővítés után 1178 literes csomagtartójával kategóriaelsőnek számított

Padlólemezét a 128-aséból alakították ki, elöl-hátul független, elöl MacPherson, hátul keresztlaprugós futóművet kapott, a passzív biztonság jegyében gyűrődőzónákat terveztek, és összecsukló kormányoszloppal szerelték fel.

Orrába a 850 Sportból származó, 903 köbcentis, 47 lóerős, négyhengeres benzinmotort építették be négyfokozatú kézi váltóval, így a végsebessége elérte a 140 km/órát. Ez abban az időben kiemelkedőnek számított, ráadásul az első tárcsafékeknek hála a lassítással sem akadt gondja, de a futómű kiváló úttartására is szükség volt az olaszos vezetési élményhez. A vevők azonnal beleszerettek a 127-esbe, hiszen egy autóba sűrítve kapták meg azokat a fejlesztéseket, melyek akkoriban jelentős előrelépésnek számítottak. Már csak egy apróság hiányzott a repertoárjából, a hátsó ablakkal együtt felnyíló csomagtérajtó, de arra is csak az úttörő Renault 16-os példáját követő Renault 5-ös 1972-es debütálásáig kellett várni, a Fiat még abban az évben bevezette a még mindig újdonságnak számító háromajtós kivitelt.

A teljes cikket ITT érheti el.