4. Az eladó biztosítja, hogy az RWE Bükkábrányban megkapja a szükséges bányászati és vízemelési jogokat, és nem emel az EU normáinal szigorúbb környezetvédelmi szabályokat. (Az RWE ugyan bányászik Bükkábrányban, de pluszblokkok híján kevesebbet, mint e pont alapján gondolhatták. Az 1999-es ÁSZ-vizsgálat szerint ez a kitétel önmagában is törvényellenes, mert a kormány nevében a szerződést az ÁPV írta alá, és e szervezetnek nincs joga bányászati jogokról vagy környezetvédelmi szabályozásról dönteni.)
5. Az ÁPV garanciát vállal, hogy a Mátrai Erőmű lignitbázisú fejlesztésekor az MVM együtt szavaz az RWE-vel. (Erre azért volt szükség, mert az erőmű résztulajdonosa maradt az MVM, és a bükkábrányi bánya 25 százaléka is az övé maradt.)
6. Az új blokkok miatt módosíthatóvá válik az RWE pályázatában foglalt üzleti terv. (Az eredeti üzleti tervre az RWE ugyanúgy 7 pontot kapott, mint az amerikai pályázó.)
Ezt a hatpontos mellékletet mondta fel a kormány 1999. december 28-án. Az RWE minden további követeléséről lemondott, cserébe 30,16 millió dollárt kapott.
Kocsis jól járt
Az üzlet után nem sokkal Kocsis Istvánt kinevezték a már az RWE tulajdonában lévő ÉMÁSZ vezetőjévé. Kocsis a Medgyessy-kormány idején a Paksi Atomerőmű élén tűnt fel. Irányítása alatt történt az a súlyos, karbantartás közben fellépő üzemzavar, ami a megítélt kártérítések ellenére is veszteségeket okozott az államnak. Kocsis jelenleg a Magyar Villamos Műveket igazgatja.
(index.hu, MNO)
