A választási értesítőt ugyancsak február 22-ig kell megkapnia a 8 millió választópolgárnak, ám aki megvárja az esetleg az utolsó napon érkező dokumentumot, az lekésheti a külföldön szavazás lehetőségét. Aki már most tudja, hogy a népszavazás napján külföldön tartózkodik, ne várja meg az értesítőt, hanem mielőbb kérelmezze a külképviseleti névjegyzékbe vételét a helyi jegyzőnél. A február 22-i dátum jogvesztő hatályú: ezt követően már nincs lehetőség arra, hogy a választópolgár felvetesse magát a külképviseleti névjegyzékbe. A korábbi választások alapján legalább 4-5 ezer külképviseleti szavazóra számít az OVI a márciusi népszavazáson. A pártok saját költségükre küldhetnek megfigyelőket valamennyi külképviseleti szavazásra. Az OVI március 1-jéig elektronikus úton eljuttatja a külképviseletekre a névjegyzéket.
A szavazást külföldön mindenhol vasárnap tartják, kivéve azokon a helyeken, ahol az időeltolódás miatt már szombaton, március 8-án megnyitják a külképviseleti szavazóköröket. A külképviseleti szavazatok hazaszállítása miatt négy napot várni kell az előzetes eredmény megállapításáig: vagyis hiába zárnak be a szavazókörök vasárnap este 7 órakor, meg kell várni, amíg valamennyi földrészről Budapestre szállítják a lepecsételt borítékokat a voksokkal. A külképviseleti voksokat az Országos Választási Bizottság számolja össze, várhatóan a médianyilvánosság előtt március 13-án. Az európai országok többségében a hasonló külképviseleti szavazásokon már régen nem papíralapú voksolást, hanem ennél korszerűbb módszereket alkalmaznak a választásokon. Van, ahol a világhálón keresztül egy személyi azonosító megadásával lehet szavazni, míg máshol úgynevezett érintőképernyős számítógépről.
A megfelelő adatbiztonsági szűrőkkel ellátott elektronikus rendszerek legnagyobb előnye, hogy a szavazást mindenhol egy időben lehet megtartani, és így nem kell megvárni a voksok „hazaérkezését”. (A jelenlegi magyar gyakorlat az, hogy a parlamenti választások első fordulóját a külképviseleteken egy héttel korábban tartják.) A jelenlegi választási törvény külképviseleti szavazásra vonatkozó rendelkezései 2009 decemberéig hatályosak, így még az európai uniós parlamenti választásokat is ennek alapján tartják meg. A jogszabály megváltoztatásához kétharmados parlamenti támogatásra van szükség.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.