Fodorra hárítanák a felelősséget?

Az előzetes nyilatkozatok szerint ma kellene lezárulnia az SZDSZ elnökválasztási csalása ügyében elrendelt belső vizsgálatnak, ám erre szinte semmi esély. Egyelőre az sem világos, hogy kikből áll az ügy feltárását vizsgáló testület.

Egy hónapja abban maradtunk, hogy az elnökválasztási csalás kivizsgálását egy bizottságra bízzuk. A minimum, hogy egy ilyen csapat legalább három főből álljon – mondta az egyik ügyvivő lapunknak. A Kóka Jánost elnökké választó küldöttgyűlésen – mint megírtuk – több csalás is történt. Lapunknak és a Hír TV-nek is névvel, arccal vállalt nyilatkozatot Köteles Péter, Kóka valamikori szekértolója. Ő beszélt először arról, hogy tavaly március végén hamis szavazatokat is kapott Kóka János. Lapunk bemutatta azokat a dokumentumokat, amelyek világosan bizonyítják a csalás tényét. Az ügyben pedig fokozott ügyészségi felügyelet mellett folyik rendőrségi eljárás. A párt tehát ettől függetlenül döntött a belső vizsgálat mellett.

A „nyomozás” végeredményének hitelessége azonban megkérdőjelezhető. Több SZDSZ-es is arról beszélt lapunknak, hogy a Kóka-hívő Jüttner Csaba tulajdonképpen semmilyen vizsgálóbizottságnak az élén nem áll; bizottság ugyanis nincs. Jüttner egymaga látott neki az eset kivizsgálásához, „és a lapjaiba nem lát be senki, esetleg csak Kóka és Horn Gábor” – mondta informátorunk. Egy másik forrásunk szerint Kóka tisztára mosása mellett a cél „Fodor Gáborra tolni a balhét”. Ami tény: Horn Gábort felhívtuk, és azt kérdeztük tőle, kik a Jüttner-bizottság tagjai. Az ügyvivő nem válaszolt kérdésünkre, egyetlen nevet sem tudott említeni.

Ami pedig Fodor hírbe hozását illeti: a Hír TV-nek nyilatkozó Köteles Péter azt állította, hogy a párt borsodi elnöke és korábbi miskolci polgármestere, T. Asztalos Ildikó kapacitált többeket, hogy a meg nem jelent küldöttek helyett adjanak le hamis szavazatokat. T. Asztalos egyébként Fodor mellett kampányolt, így a közvélekedés szerint az ő embere. Közben kiderült, hogy kik szavaztak hamisan, lapunk és a Hír TV is megszólaltatta őket. Ők azt állították, hogy Kókára adtak le hamis szavazatot. Két emberről biztosan tudni, hogy a jelenlegi pártelnök mellett voksolt jogtalanul. Ez pedig elegendő lehetett: a választás első fordulójában ugyanis szavazategyenlőség alakult ki Kóka és Fodor között.

T. Asztalos, rajta keresztül pedig Fodor Gábor hírbe hozása tehát nem lesz egyszerű, de kiindulópontnak azért szolgál ehhez néhány nyilatkozat. Például az ügyet kirobbantó Köteles Péteré, aki – mint az imént említettük – a csalás megszervezésével a borsodi elnök asszonyt vádolta. Köteles kétfrontos harcot folytat. Egyrészt támadja Kókát, akivel korábban igen jó viszonyban volt. Másrészt T. Asztalost, akinek megyei elnöki székét – mondták többen is – el szerette volna foglalni. Állítólag Kóka János elnökké válása nyitotta volna meg az utat afelé, hogy Köteles elfoglalhassa a fodorista T. Asztalos helyét.

A megyei elnöki poszton viszont az utóbbi egy évben nem volt változás, Kötelest pedig a teljes pártvezetés sértett embernek tartja. Ha valóban a megyei elnöki poszt el nem nyerése miatti düh vezette Kötelest abban, hogy kipakoljon Kókával kapcsolatban, az általa elmondott verzió arra is alkalmat adott, hogy T. Asztalosnak ártson. A vizsgálatot végző(k), amennyire azt sikerült kiderítenünk, éppen Köteles Péter nyilatkozatába akarnak kapaszkodni. Ebből persze csak azt emelnék ki, ami T. Asztalos Ildikóra, rajta keresztül pedig Fodor Gáborra terhelő. A Kóka melletti csalást egyértelműen bizonyító dokumentumokat és nyilatkozatokat finomabban kezelnék.

Bodacz Balázs