Az igazságügyi és rendészeti miniszter az Állami Számvevőszéken a korrupció elleni küzdelemről rendezett konferencián úgy vélte, hogy ilyen körülmények között jó esély van a sikerre. Ebben az esetben a siker azt jelenti, hogy hosszú, következetes erőfeszítések után néhány év múlva Magyarország korrupciós fertőzöttsége lényegesen csökkenhet – mondta.
Draskovics Tibor szerint a korrupció elleni tanács jó javaslatokat állított össze, amelyeket rövid konzultáció után kíván a miniszter a kormány elé terjeszteni. A konzultációba állami és nem állami szervezeteket is be kíván vonni, mivel – mint mondta – a kormány ebben a törekvésében egyedül nem lehet sikeres, hiszen a korrupció visszaszorításában a társadalmi hozzáállás megváltozása kulcskérdés. A civil szféra mellett az üzleti életből származó kezdeményezéseket is figyelemre méltónak tartotta a miniszter, amelyek elsősorban nem morális, hanem üzleti, versenyképességi szempontból születnek.
A jó kezdeményezések közé sorolta egyebek között a közpénzügyi és a pártfinanszírozási törvényjavaslatot, amelynek elfogadása szavai szerint lényegében az ellenzék politikai elhatározásától függ. Báger Gusztáv, az ÁSZ főigazgatója a stratégiai javaslatok között sorolta fel, hogy készüljön olyan korrupciós kockázati térkép, amely azonosítja a magas kockázatú területek helyét, típusát és természetét a magyar közszférában. Hangsúlyozta azt is, hogy a korrupció ellenes küzdelem nem állhat meg a közintézmények falainál, az üzleti szférában is alkalmazni kell a megfelelően adaptált módszereket, különös tekintettel a magán- és a közszféra találkozására.
A javaslatok között szerepel egyebek között egy magatartási kódex összeállítása politikusok, köztisztviselők számára, a még elfogadható ajándékok értékhatárának meghatározása, illetve a feddhetetlen magatartást tanúsító okiratok körének szélesítése is. Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke záró előadásában elmondta, hogy a szemléletváltozásra van szükség: nem csak üldözni kell a korrupciót, hanem mindenek előtt arra kell törekedni, hogy az intézményrendszer stabil és feddhetetlen legyen, ügyintézési rutin kell, elhivatottság és az intézményi felelősség erősítése. Elmondta: a korrupciós esetek száma nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ország korrupciós minősítése rossz, mivel a tisztulási folyamat során a korábban rejtve maradt ügyek is napvilágra kerülnek. Végül emlékeztetett rá, hogy a korrupció elleni küzdelemnek is vannak korrupciós kockázatai.
(MTI)
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak