„Gondolkodtak már azon, hogy mi az a rejtelmes misztérium, amely kigyújtja a fényt a születésnapot ünneplő gyermek szemében?” – ezekkel a szavakkal kezdte március 15-i ünnepi beszédét Gyurcsány Ferenc szombat este, a Művészetek Palotájában. A miniszterelnök szerint ilyenkor az emberek kitűzik a kokárdát, talán még ki is húzzák magukat. Mi a rejtélye ennek? – tette fel a kérdést. Gyurcsány úgy véli, az időtlenség az, ami a misztériumot adja, ilyenkor a monoton hétköznapokból, az énből ki lehet törni.
„Azt hallottuk, hogy forradalom volt, de mi nem voltunk ott, mégis közel kerül hozzánk” – mondta a miniszterelnök 1848-ról. Gyurcsány a szabadságról szólva kijelentette: „Ami a szabadságot illeti, nincs okunk panaszra, még ha valaki azt is mondja”, majd leszögezte: „Szabadnak lenni átkozottul nehéz”. A miniszterelnök úgy véli, Magyarország szabad, ám azt a szabadságot, ami 1848/1849 után másfél évszázaddal később beteljesült, óvni kell. Gyurcsány kijelentette: nem szeretnék párhuzamot vonni, ehhez nincs elég bátorságom, de azt érzem, ugyanaz az ő nyavalyájuk, mint a miénk. A miniszterelnök ezután a „közértelmességről” beszélt, ami szerinte nem más, mint a haza reális ismerete.
Szeresd a hazát, de...
Gyurcsány ünnepi beszédében leszögezte: többségben vannak azok, akik úgy gondolják, az álmok nem kopognak be csak úgy. A miniszterelnök ezek után Széchényit idézte: „Szeresd a hazát, de a túlzott szeretet eltakarja a hibát”. Mint mondta: több a hazának szeretete, mint e szeretet külsőleg használata. Gyurcsány úgy véli, meg kell tartani a képzelet az emlékezet és az ítélőképesség helyes arányát, kell, hogy ezek közül az ítélőképesség kerekedjen felül. „Szeretném, ha lenne több bátorságunk legyőzni a félelmet, és elindulni – jelentette ki a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy a nemzet fejlődéséhez partnerség szükséges. „Mit sem ér a szándék, ha a nemzet egy része nem osztozik a feladatok sokaságában, csupán a restség egységét akarják, a nemzet felemelkedésének progresszióban való egységét” – szögezte le Gyurcsány.
Mindez, amiről beszélek, nem más, mint a polgárosodás – foglalta össze beszédének első részét a kormányfő. Mint fogalmazott, „ugyanarról beszélünk, mint 160 évvel ezelőtt. És 160 év múlva ugyanerről fognak beszélni, hogy van távlata a felemelkedésnek” – fejtegette a kormányfő.
Demszky Gábor kiváló férfiú
Megjegyezte: „Tudom, hogy önök is izgulnak, amikor egy nemzeti ünnep közeledik”. Gyurcsány Ferenc beszámolt délutáni élményéről, amikor is „játszó embereket látott a Lánchídnál”, akik nyilván tele vannak kételyekkel, de – mint a kormányfő mondta – ott „nem hangzott el egyetlen rossz szó sem”. Gyurcsány Ferenc párhuzamot vont a Kolozsváron véresre vert kokárdás magyar és Demszky Gábor között, aki – állítása szerint – „kiváló férfiú”, és már évek óta nem tudja elmondani ünnepi beszédét. A kormányfő végül azt üzente: „Magyarország merjen szabadnak lenni végre”.
origo.hu
Az év egyik legdurvább igazoltatását hozta a szombati nap
