A Kossuth-díjasokról Gyurcsány Ferenc által összeállított lista még február végén megérkezett a köztársasági elnökhöz, aki alá is írta azt – tudta meg az MNO Kumin Ferenctől, a Köztársasági Elnöki Hivatal osztályvezetőjétől.
A köztársasági elnök az Alkotmánybíróság tavalyi határozata alapján csak az alkotmány értékrendjével ütköző kitüntetési előterjesztést akadályozhat meg. Csakis tényekkel alátámasztott, igen súlyos okok szükségesek az aláírás megtagadására – mondta el Kumin Ferenc. Az előterjesztés tekintetében, minden esetben a miniszterelnöké a döntés joga és az ezzel járó politikai felelősség is. Ez utóbbit fejezi ki, hogy az államfő által aláírt határozatot a miniszterelnök végül ellenjegyzi. Végeredményben tehát a kormányfő szabadon dönt arról, kit terjeszt fel kitüntetésre, és arról is, ellenjegyzi-e a saját előterjesztése alapján hozott határozatot.
Elképzelhető, hogy Gyurcsány Ferencet a Sas József díjazását követő valószínűsíthető felháborodás késztette döntésének megváltoztatására.
Emlékezetes, 2006 tavaszán három felterjesztettel is kifogásai voltak Sólyom Lászlónak. Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökhelyettese, Marjai József volt miniszterelnök-helyettes és Mosonyi Emil, a bősi vízlépcső tervezője is rajta volt Gyurcsány Ferenc akkori listáján. Fenntartásainak hangoztatásával Sólyom aláírta ugyan a miniszterelnök előterjesztését, és a kézfogás mellőzésével át is adta a kitüntetéseket, de ezután az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy tisztázza, adott esetben megtagadhatja-e valamely személy esetében a kitüntetés adományozását.
2007-ben Horn Gyula születésnapi kitüntetését javasolta Gyurcsány Ferenc. A köztársasági elnök nem írta alá az előterjesztést arra hivatkozva, hogy megvárja az alkotmánybírák döntését. Az államfő szerint Horn karhatalmista múltja, 1956-os tevékenysége ellentétes az alkotmány értékrendjével. Horn Gyula végül nem kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. Sokakban megütközést keltett, ahogy a volt miniszterelnök külföldi vendégek jelenlétében keresetlen szavakkal nyilatkozott Sólyom döntéséről.
2007 nyarán végül megszületett az Ab döntése, mely szerint az államfő megtagadhatja a kormányfő által javasolt személyek kitüntetését, ha az elismerés sérti az államszervezet demokratikus működését.
