Gyurcsány: Munkaalapú társadalmat és gazdaságot szeretnék

Munkaalapú és egyben szociálisan felelős társadalmat és gazdaságot szorgalmazott a miniszterelnök azon a polgármesterekkel folytatott keddi budapesti konzultáción, amelyen a szociális segélyezéssel kapcsolatos szabályozás tervezett megváltoztatása volt napirenden.

MNO
2008. 03. 11. 17:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Munkaalapú társadalmat és gazdaságot szeretnék, olyat, amelyik eközben szociálisan felelősséget vállal, amelyben erős a szolidaritás – mondta Gyurcsány Ferenc a huszonhat meghívott polgármester és minisztériumi szakértők részvételével tartott tanácskozáson. – Nem lehet célja egyetlen kormánynak és önkormányzatnak sem, hogy támogasson, illetve ösztönözzön bármilyen előítéletes mentalitást és gondolkodást – hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette: a kormánynak nem áll szándékában a segélyezésre szánt pénzügyi kereteket szűkíteni.

Fotó: Nagy Béla

A kormány azt gondolja, ami forrás rendelkezésre áll e célra, azt „ott kell felhasználni”. Jelenleg 200 milliárdos nagyságrendben költenek segélyezésre. A kormányfő ugyanakkor polgármesterek beszámolóira hivatkozva elmondta: a legjobb szándék mellett is kialakult a szociális segélyezés rendszerének egy nem kívánt mellékhatása. Arra panaszkodnak a polgármesterek, hogy változó intenzitással, de folyamatosan találkoznak azzal, hogy a szociális segélyezési rendszer nem ösztönzi legális munkavégzésre még azokat sem, akik egyébként ha akarnának, akkor tudnának dolgozni.

A segélyezésnek nem lehet az a célja, hogy bárkit is távol tartson a munkától – hozta szóba a miniszterelnök az egyik neki felvetett problémát. Nem vitatható ugyanakkor, hogy fenn kell tartani a szolidaritáson alapuló szociális felelősségvállalás széles rendszerét – mutatott rá a kormányfő, aki felidézte a kabinet e téren tett erőfeszítéseit.

Utalt arra, hogy 2006-ban átalakították a családtámogatás rendszerét, hogy érvényesüljön az az elv, amely szerint minden gyermek egyenlő. Szintén ebben az évben lépett életbe a családsegélyezés új rendszere, amely figyelembe vette az eltartandók számát, a feladatokat, amelyekkel a családok szembesülnek, s ezek alapján ad differenciált támogatást. A miniszterelnök azt mondta, szeretné, ha a családi pótlék védelmet élvezne, s nem szeretné, ha azt „érdemalapúvá” tennék. Egy ilyen esetleges törekvés ellen teljes erővel küzdene – jelezte. Az érintettektől az átfogó, nagy koncepciók mellett konkrét normaszöveget vár, s azt kérte a hét önkormányzati szövetségtől, hogy tavaszi tanácskozásaikon alakítsák ki álláspontjukat.

A tanácskozás apropóját két polgármester kezdeményezése adta. Csige Tamás, Hajdúdorog és Éles András, Hajdúnánás polgármestere március 3-án a miniszterelnökhöz intézett levélben javasolta, hogy módosítsák a szociális segélyezéssel kapcsolatos szabályozást. A levélben – amelyet eddig negyven polgármester írt alá – indokoltnak tartják növelni és gyakoribbá tenni a rendszeres szociális segélyezettek által teljesítendő munkavégzést, lehetőséget teremtve arra, hogy ezt kisebb napi munkaidőkeretben is teljesíteni tudják az érintettek. Az önkormányzatoknak a közcélú munkára fordítható forrásokat első helyen e rétegek munkába juttatására kell felhasználniuk az eredeti szándékoknak megfelelően, de egyben szorgalmazzák a források bővítését is.

Éles András elmondta, egyre nagyobb az elvárás a településeken a polgármesterekkel szemben, hogy „ne legyen életforma a segélyekből való megélhetés”. Nem akarnak senki ellen javaslatot megfogalmazni, mindenkiért kívánnak szólni – közölte. Azt szeretnék, ha néhány napot a köz érdekében munkavégzéssel kellene eltölteni ahhoz, hogy valaki jogosult legyen a segélyre – tette hozzá.

Csige Tamás szerint jelentős s néhány településen már érezhető veszélyt hordoz, ha életformává válik, hogy családok a segélyből élnek meg. Ezeken a településeken már a gyermekek iskoláztatásával is gondok vannak – mondta, hozzátéve: olyan példát kellene látniuk a fiataloknak, hogy fontos a munka becsülete.

Székely Judit, a szociális tárca szakállamtitkára arról beszélt, hogy Magyarországon minden erőfeszítés ellenére alacsony a foglalkoztatottsági színvonal. A nem foglalkoztatottaknak kialakult egy „kemény magja”, amelyet nagyon nehéz és költséges visszavezetni a munkaerőpiacra. A szaktárca többek között a járulékkedvezményekkel és azok elengedésével próbálja ösztönözni a munkáltatókat, de a szakállamtitkár megemlítette a rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztését is.

Teleki László, az MSZP esélyegyenlőségi munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogy a társadalmi előítéletek a munkaadók oldalán is megjelennek, ezért nagyon fontos a társadalmi fogadókészség növelése. A romák helyzete sorskérdés, s nincs több idő – hangsúlyozta, üdvözölve a kezdeményezést.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.