Gyurcsány: Munkaalapú társadalmat és gazdaságot szeretnék

Munkaalapú és egyben szociálisan felelős társadalmat és gazdaságot szorgalmazott a miniszterelnök azon a polgármesterekkel folytatott keddi budapesti konzultáción, amelyen a szociális segélyezéssel kapcsolatos szabályozás tervezett megváltoztatása volt napirenden.

Munkaalapú társadalmat és gazdaságot szeretnék, olyat, amelyik eközben szociálisan felelősséget vállal, amelyben erős a szolidaritás – mondta Gyurcsány Ferenc a huszonhat meghívott polgármester és minisztériumi szakértők részvételével tartott tanácskozáson. – Nem lehet célja egyetlen kormánynak és önkormányzatnak sem, hogy támogasson, illetve ösztönözzön bármilyen előítéletes mentalitást és gondolkodást – hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette: a kormánynak nem áll szándékában a segélyezésre szánt pénzügyi kereteket szűkíteni.

Fotó: Nagy Béla

A kormány azt gondolja, ami forrás rendelkezésre áll e célra, azt „ott kell felhasználni”. Jelenleg 200 milliárdos nagyságrendben költenek segélyezésre. A kormányfő ugyanakkor polgármesterek beszámolóira hivatkozva elmondta: a legjobb szándék mellett is kialakult a szociális segélyezés rendszerének egy nem kívánt mellékhatása. Arra panaszkodnak a polgármesterek, hogy változó intenzitással, de folyamatosan találkoznak azzal, hogy a szociális segélyezési rendszer nem ösztönzi legális munkavégzésre még azokat sem, akik egyébként ha akarnának, akkor tudnának dolgozni.

A segélyezésnek nem lehet az a célja, hogy bárkit is távol tartson a munkától – hozta szóba a miniszterelnök az egyik neki felvetett problémát. Nem vitatható ugyanakkor, hogy fenn kell tartani a szolidaritáson alapuló szociális felelősségvállalás széles rendszerét – mutatott rá a kormányfő, aki felidézte a kabinet e téren tett erőfeszítéseit.

Utalt arra, hogy 2006-ban átalakították a családtámogatás rendszerét, hogy érvényesüljön az az elv, amely szerint minden gyermek egyenlő. Szintén ebben az évben lépett életbe a családsegélyezés új rendszere, amely figyelembe vette az eltartandók számát, a feladatokat, amelyekkel a családok szembesülnek, s ezek alapján ad differenciált támogatást. A miniszterelnök azt mondta, szeretné, ha a családi pótlék védelmet élvezne, s nem szeretné, ha azt „érdemalapúvá” tennék. Egy ilyen esetleges törekvés ellen teljes erővel küzdene – jelezte. Az érintettektől az átfogó, nagy koncepciók mellett konkrét normaszöveget vár, s azt kérte a hét önkormányzati szövetségtől, hogy tavaszi tanácskozásaikon alakítsák ki álláspontjukat.

A tanácskozás apropóját két polgármester kezdeményezése adta. Csige Tamás, Hajdúdorog és Éles András, Hajdúnánás polgármestere március 3-án a miniszterelnökhöz intézett levélben javasolta, hogy módosítsák a szociális segélyezéssel kapcsolatos szabályozást. A levélben – amelyet eddig negyven polgármester írt alá – indokoltnak tartják növelni és gyakoribbá tenni a rendszeres szociális segélyezettek által teljesítendő munkavégzést, lehetőséget teremtve arra, hogy ezt kisebb napi munkaidőkeretben is teljesíteni tudják az érintettek. Az önkormányzatoknak a közcélú munkára fordítható forrásokat első helyen e rétegek munkába juttatására kell felhasználniuk az eredeti szándékoknak megfelelően, de egyben szorgalmazzák a források bővítését is.

Éles András elmondta, egyre nagyobb az elvárás a településeken a polgármesterekkel szemben, hogy „ne legyen életforma a segélyekből való megélhetés”. Nem akarnak senki ellen javaslatot megfogalmazni, mindenkiért kívánnak szólni – közölte. Azt szeretnék, ha néhány napot a köz érdekében munkavégzéssel kellene eltölteni ahhoz, hogy valaki jogosult legyen a segélyre – tette hozzá.

Csige Tamás szerint jelentős s néhány településen már érezhető veszélyt hordoz, ha életformává válik, hogy családok a segélyből élnek meg. Ezeken a településeken már a gyermekek iskoláztatásával is gondok vannak – mondta, hozzátéve: olyan példát kellene látniuk a fiataloknak, hogy fontos a munka becsülete.

Székely Judit, a szociális tárca szakállamtitkára arról beszélt, hogy Magyarországon minden erőfeszítés ellenére alacsony a foglalkoztatottsági színvonal. A nem foglalkoztatottaknak kialakult egy „kemény magja”, amelyet nagyon nehéz és költséges visszavezetni a munkaerőpiacra. A szaktárca többek között a járulékkedvezményekkel és azok elengedésével próbálja ösztönözni a munkáltatókat, de a szakállamtitkár megemlítette a rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztését is.

Teleki László, az MSZP esélyegyenlőségi munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogy a társadalmi előítéletek a munkaadók oldalán is megjelennek, ezért nagyon fontos a társadalmi fogadókészség növelése. A romák helyzete sorskérdés, s nincs több idő – hangsúlyozta, üdvözölve a kezdeményezést.

(MTI)