Kóka János (SZDSZ) közölte, hogy a népakarat tisztelete mellett is ki kell jelenteniük, hogy nem értenek egyet a többség döntésével. Mint mondta, azokkal értenek egyet, akik nemmel szavaztak, és valóban szeretnének a korrupció ellen küzdeni, mert véleményük szerint a hálapénz a korrupció maga. A politikus erről kedden beszélt a parlamentben. A pártelnök szerint a népszavazáson az orvosok, a kórházak, a betegek, a diákok és az egyetemi tanárok vesztettek, de a referendumnak van egy nagy nyertese, Kádár János. Kóka János szerint ugyanis az utóbbi időben az ellenzéki pártok az ő útmutatása alapján állították össze politikájukat.
Nagy Kálmán, a KDNP vezérszónoka azt a következtetést vonta le az elhangzottakból, hogy a kormánypártok nem értik a népszavazás üzenetét. A képviselő szerint a referendum során a gazdagok és a szegények, illetve a fiatalok és az öregek szolidárisak akartak maradni egymáshoz. A politikus megemlítette, hogy azokban az országokban, amelyekben vizsgálták, hogy hány beteg nem fordul orvoshoz a vizitdíj miatt, ezeknek az embereknek az aránya elérte az 53 százalékot.
A kormány álláspontját ismertetve Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár leszögezte: a Fidesz javaslata a költségvetési törvényen kívül más jogszabályokat is módosítana, ami nem lehetséges, mert a büdzsét csak önállóan lehetne módosítani. Hozzátette, hogy a játékadóból befolyó bevételt sem lehet a népszavazással megszüntetett díjakkal pótolni, mert az vagy adóemeléshez vezetne, vagy más költségvetési tételek kárára történne. Kökény Mihály (MSZP) szerint nem tudták elmagyarázni az embereknek, miért fontos a vizitdíj, a képviselő ezért nagyobb társadalmi párbeszédet szorgalmazott. „Meghatározó erővel kell folytatni a reformot és a tájékoztatást” – mondta a szocialisták egészségpolitikusa.
Horváth Zsolt (Fidesz) úgy vélte, azt kell pótolnia a kormánynak, amit a háziorvosi finanszírozásból elvett. Az SZDSZ-es Béki Gabriella azt hangsúlyozta, hogy a népszavazással „jelentős kár keletkezett ideológiai téren, nemcsak anyagilag”. Ezt azzal indokolta, hogy szerinte nem sikerült megtalálni a közös és az egyéni teherviselés helyes arányát, illetve a vizitdíj bevezetése nem hozta meg azt a szemléletváltást, ami alapján az önrésznek létjogosultsága van az egészségügyi ellátórendszerben. Erre reagálva a fideszes Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj csak az emberek terheit növelte, gazdasági növekedést és versenyképességet pedig adó- és járulékcsökkentés nélkül nem lehet elérni.
A vita további részében a tandíjról esett szó
Tatai-Tóth András (MSZP) szerint nem igaz, hogy a képzési hozzájárulás bevezetésével a szegényebbek nem tudtak volna egyetemen és főiskolán tanulni.
Hoffmann Rózsa (KDNP) és Pokorni Zoltán (Fidesz) egyaránt úgy látta, hogy a kormánynak feladata és felelőssége működtetni az egészségügyet és a felsőoktatást. A volt oktatási miniszter ehhez hozzátette: a közszolgáltatások biztosítása a kormány kötelessége, nem pedig kegy. Pokorni Zoltán azt mondta, attól tart, hogy ha ezek után bármi történik az egészségügyben, a kormányoldal majd azt fogja mondani, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlése miatt történt.
Sándor Klára (SZDSZ) közölte: a kormány által benyújtott javaslatot pártja támogatja. Soha nem gondoltuk, hogy mást kellene tennünk, mint amire minket az ügydöntő népszavazás kötelez – tette hozzá. Beszélt arról is, hogy jelenleg nincs motivációs tényező a magyar felsőoktatásban, senkit nem érdekel, kettesekkel bukdácsol-e valaki végig, vagy ötösökkel végez kitűnően. Hargitai János (KDNP) szerint a kormány formai módon megfelelni akar a népszavazásról szóló törvénynek. A Fidesz javaslata tovább megy ezen, mert összegeket is akar a jogintézményekben elhelyezni – tette hozzá. Ha a vizitdíj, a kórházi napidíj és tandíj által befolyt összegeket nem pótolja vissza a kormány, akkor nem marad működőképes az oktatási és egészségügyi rendszer – jelentette ki az ellenzéki politikus. Szerinte nem elég, amit a kormány tesz, hogy a különböző jogszabályokból kigyomlálja a vizitdíj, a tandíj és a kórházi napidíj intézményét.
Szabó Zoltán szocialista képviselő szerint az MSZP nem szeretne partner lenni a népakarat kijátszásában. Az egészségügy tovább fog működni, de az a gond, hogy olyan színvonalon, ahogy eddig – húzta alá. A kormánypárti politikus úgy vélte: ha a parlament eltörli a díjakat, jogos lenne valami kompenzációt fizetni az egészségügynek. Ami ezzel szemben áll, az a pénzügyi megfontolás: ha megint elindul a költekezési spirál, akkor a pénzügyi befektetők bizalma meginoghat – mondta Szabó Zoltán. A politikus azt javasolja, hogy a parlament fogadja el a kormány kompenzáció nélküli javaslatát, a köztársasági elnök pedig küldje el ezt alkotmányos normakontrollra. Ha az Alkotmánybíróság kimondja, hogy a költségvetés kompenzációval tartozik a kiesett bevételért, akkor a befektetői pánik elkerülhető – vélekedett Szabó Zoltán
Spiák Ibolya (Fidesz) szerint a kormányzat folyamatosan von ki forrásokat az egészségügyből. A közfinanszírozott rendszerben alkotmányos követelmény a háziorvosi rendszer működtetése, a vizitdíj és a kórházi napidíj megszűnésével kieső bevételt a kormánynak kell pótolnia – tette hozzá. Nyul István (MSZP) felszólalásában kiemelte: az egészségügyi reformlépéseket nem lehetett tovább halogatni. Nem titkolt cél volt, hogy minél kevesebb ember kerüljön kórházba. A betegek többsége elfogadta a vizitdíjat – tette hozzá.
Heintz: A kormány javaslata a megtorlás, a Fidesz javaslata a megoldás
Heintz Tamás (Fidesz) felszólalásában elmondta: a kormány javaslata a megtorlás, a Fidesz javaslata a megoldás. Az ellenzéki politikus kiemelte: a háziorvosi praxisok tarthatatlan helyzetben vannak. A kormány feladata, hogy rendezze a helyzetet. Arra kérjük a kormányt, hogy ne keltsen feszültséget a betegek és az alapellátásban dolgozók között – tette hozzá. Révész Máriusz (Fidesz) szerint a kormány az egész országgal került szembe. A kormánypártok azonban semmit nem tanultak az eredményből: nekiestek a választóknak, szidták az alkotmánybíróságot és az újságírókat is – húzta alá. A 3,3 millió szavazat kötelezi a kormányt – emelte ki.
Nagy Kálmán (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a konvergenciaprogram keretében 250 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből. Teremtsék meg az alapellátásban és a gyermekellátásban is a megfelelő finanszírozás feltételeit, és vonják vissza az egészségbiztosítási törvényt – szólította fel a képviselő a kormányt. Pesti Imre (Fidesz) azon véleményének adott hangot, hogy az egészségbiztosítási törvény visszavonásával pótolni lehetne a szükséges forrásokat. Ha nem lép hatályba a több-biztosítós rendszerről szóló törvény – érvelt – , akkor a biztosítók nem visznek el 50-60 milliárd forintot, és akkor lesz miből pótolni a kieső bevételeket.
Varga Mihály, a fideszes törvényjavaslat egyik előterjesztője a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, hogy Magyarországon olyan rendszert akarnak a kormánypártok kialakítani, és az emberekre ráerőltetni, amely nagy mértékben elvonja a jövedelmeiket, de ezért semmilyen közösségi szolgáltatást nem nyújt cserébe. A népszavazáson az emberek erre is nemet mondtak – fűzte hozzá.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
