A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa megbízatása első nyolc hónapjának tapasztalatairól szólva a távirati irodának úgy fogalmazott: amíg elődje a kisebbségi közösségek közötti „semleges közvetítő szerepet” tartotta fontosnak, ő nyíltan vállalja a kisebbségi identitású emberek „harcos szószólójának” feladatát, hiszen alapvetően a kisebbségi közösségek megelégedésére kívánja ellátni feladatát.
Eddigi, gyakran harcos fellépését sikeresnek értékeli, bár megjegyezte, munkájáról egyrészt az ügyfeleket alkotó kiszolgáltatott emberek, másrészt – évente egyszer – az Országgyűlés mond véleményt. „Hat évre kaptam bizalmat, ezt tartalmasan kell kihasználni, lehetőségem és kötelességem, hogy kiharcoljam azokat a jogokat, amelyek a kisebbségi közösségeket megilletik, jogsérelmük orvoslásában közreműködjek, és ha kell, jogalkotási javaslatokat tegyek” – fogalmazott az Országgyűlés előtti első éves beszámolójára készülő biztos. Hozzátette: küldetése egyik legfőbb feladatának a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtést tartja, de úgy véli, hatékony munkavégzéséhez ombudsmani hatáskörét is bővíteni kell, ugyanis sok esetben nincs lehetősége fellépni.
Kállai Ernő azt mondta, nem várja meg, míg az ügyek „berepülnek az ablakon”, elébe megy az eseményeknek. Áprilistól olyan helyekre kíván ellátogatni, ahol koncentráltan vannak jelen a kisebbségi közösségek: polgármesterekkel, önkormányzati és civil szervezetek vezetőivel találkozik, meglátogatja a kisebbségi intézményeket, előadásokat, panaszfelvételeket tart.
„Mivel a nap nem csak Pesten kel fel, sok problémát helyben kell orvosolni, megoldani” – mondta az ombudsman, hangsúlyozva: látogatásai alkalmával mind a tizenhárom nemzetiség panaszát meghallgatja, és ha kell, megvizsgálja. Példaként említette, hogy a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata a kisebbségi törvény szellemében saját fenntartásban kívánja működtetni a Deutsche Bühne Ungarnt, a szekszárdi német színházat, de a Tolna Megyei Közgyűlés ezt nem engedte. A német közösség vezetője azért kérte az ombudsman segítségét, mert álláspontjuk szerint a megyei közgyűlés a magyar és az európai kisebbségi jog egyik legjelentősebb vívmányát, a kisebbségeknek adott kulturális autonómia igényét vonta kétségbe azzal, hogy a kisebbségi törvény rendelkezéseit alkotmányellenesnek vélte.
Közeli megoldandó feladatai között említette azt is, hogy a sajtóban és az interneten megjelent gyűlöletkeltő tartalmak ellen hatékonyabb fellépési lehetőséget találjon. Az ombudsman véleménye szerint a gyűlöletbeszéd elleni törvény megalkotása „egy kényes ügy és folyamat”, itt ugyanis több alkotmányos jog találkozik, ezért nem tartotta meglepőnek, hogy Sólyom László köztársasági elnök a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényt nem írta alá, hanem véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak.
Kállai Ernő azt mondta: nem biztos, hogy a büntető törvénykönyvben kellene ezt a kérdést szabályozni, a polgári eljárás során ugyanis lehetőség lenne jogorvoslatra, az uszítást, közösség elleni izgatást pedig a büntető törvénykönyv jelenleg is szankcionálja. Véleménye szerint a bíróságnak kellene határozottabban alkalmaznia a vonatkozó jogszabályokat.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
