Kresz Géza alapította a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületet 1887-ben. Hogy Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején volt-e a gond a riasztással, nem tudni. Az viszont biztos, hogy Gyurcsány Ferenc alatt akadnak hiányosságok. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa április végén javasolta a kormánynak a mentők segélyhívó- és helymeghatározó rendszerének felülvizsgálatát. Az ombudsman Hajdú-Bihar megyében tett munkalátogatásának tapasztalatait összegezte. E szerint a mentősök életmentő feltételnek tartják a segélyhívás helyszínének pontos azonosítását.
A 775 mentőautó harmadában-negyedében van műholdas helymeghatározó. A teljes járműparkot 30 millió forintból lehetne felszerelni. A GPS csak akkor gyorsítja meg a mentést, ha a központ tudja, hova kell indítani a kocsit. Ha a telefonáló nem tudja megmondani, hogy hol van, a mobiltelefon cellainformációja segíthetne a gyors helymeghatározásban. Csakhogy a koordinátákat nem kapja meg a Mentőszolgálat nemzetbiztonsági okból. Göndöcs Zsigmond, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója azt mondta: „Nekünk és a lakosságnak van egy alapvető érdeke, hogy a sérültet illetve a beteget megtaláljuk, gondolom, valamilyen megoldás születni fog.”
Göndöcs leszögezte: nyilván nemzetbiztonsági titkokat nem lehet rábízni 600 betegirányítóra az országban, de lesz olyan hely, ahol ezt meg fogják tudni. A mentőszolgálat 15 és fél milliárd forintnyi uniós forrást kap, ebből 4 milliárdot informatikai fejlesztésre költenek. A fennmaradó összegből 25 új mentőállomást építenek, és lecserélik az elhasználódott gépparkot. A mentők jelenleg az esetek 78 százalékban érnek ki 15 perc alatt a helyszínre, ezt az arányt kilencven százalékra szeretnék javítani.
(hírTV)
felsőoktatás
Rég nem volt ilyen sikeres felvételi
