Cégalapítás: ablakon kidobott pénz

Huszonkét hiába megalakított pénztár, feleslegesen munkához látott vezérigazgatók, értelmét vesztett reklámkampány, ablakon kidobott közpénz – így lehet jellemezni a bukott egészségügyipénztár-törvényt. Miközben a 22 egészségpénztár vezetője saját cégét építgeti, Székely Tamás egészségügyi miniszter éppen a cégek alapjául szolgáló törvényt kívánja visszavonatni.

Magyar Nemzet
2008. 05. 10. 4:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miközben Székely Tamás új egészségügyi miniszter a pénztártörvény visszavonásán fáradozik, a jogszabály alapján már létezik a 22 intézmény, és kinevezték azok vezetőit. Korábban arról jelentek meg hírek, hogy a kinevezésük határozott időtartamra, 2010 márciusáig szól, illetve hogy bármilyen körülmények között szűnik meg a munkaviszonyuk, a szerződésük időtartamára járó fizetésüket megkapják. A Napi Gazdaság még a pénztárvezetők vélt munkabérét is leközölte: „700 ezer és egymillió forint között állapították meg, ráadásul számos egyéb juttatásban is részesülhetnek, és költségtérítést is kapnak.” Többen már hetekkel ezelőtt megkérdőjelezték a lépés jogosságát, Horváth Ágnes exegészségügyi miniszter akkor azzal védekezett, hogy a hatályos egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényben szerepel, hogy 22 pénztárat kellett alakítani, élükre pedig vezérigazgatót kell kinevezni.


A Pénzügyminisztérium reagálásában kiemelte: a sajtóinformációkkal ellentétben az egészségbiztosítási pénztárak vezetőinek a fizetése nem egymillió forint, annak harmadát sem éri el. – A vezetők csupán a munkavégzéssel összefüggő utazási és erősen limitált telefonhasználat-költségtérítésben részesülnek, más juttatás nem biztosított számukra. Függetlenül attól, hogy a vezérigazgatók mint vezető tisztségviselők kinevezése formálisan meddig szól, bármikor visszahívhatók – áll a pénzügyi tárca közleményében.
Lapunk megkeresett több kinevezett cégvezetőt, hogy megtudjuk, mivel töltik idejüket, és azért mennyi pénzt kapnak. Simon Mihály, a Békés megyei pénztár vezérigazgatója lapunknak elmondta: ha a rájuk vonatkozó törvényt hatályon kívül helyezik, akkor minden bizonnyal az ő megbízatásuk is megszűnik. – Ha a pozíciónk a jogszabály visszavonása miatt szűnik meg, akkor semmiféle munkaügyi gond nem lehet belőle – jegyezte meg Simon, aki elmondta, a munkaszerződését április közepén írta alá Veres János pénzügyminiszter. Közölte, a fizetése a sajtóban megjelent egymillió forint harmadát sem éri el, de eddig még egy fillért sem kapott. Kitért arra is, hogy a kinevezése óta eltelt hetekben adminisztrációs teendői voltak. Mint rámutatott, még a levelet is maga adja fel a postán, mert a cégben egyedül dolgozik. Arra a kérdésre, hogy ilyen ellentmondásos helyzetben milyen lelkülettel végzi a munkáját, azt válaszolta, nyugdíjas, neki ez egyfajta kihívás lett volna. Simon Mihály cáfolta, hogy 24 hónapra kötöttek vele szerződést, mint elmondta, a munkaszerződése legfeljebb jövő év márciusig szólna. Elismerte, hogy a cégeket húszmillió forint törzstőkével alapították meg, de hozzátette: „ebből a pénzből egy fityinget sem költöttek el”.

Simon Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy eleve megásták a 22 megyei pénztár sírját, mert a törvény szerint ötszázezer biztosított alatt nem is működhet pénztár. – Békés megyének pedig összesen nincs enynyi lakója, és még van hat ilyen megye – fűzte hozzá. – Nem március 11-ével kötöttem szerződést, ahogy az korábban a sajtóban megjelent, hanem április 17-től – mondta Smrcz Ervin, Dél-Pest és környéke pénztárigazgatója. Hozzátette: az egy évre kötött kontraktus tartalmazza azt is, hogy bármelyik fél szerződést bonthat az esztendőn belül.

A Heim Pál Kórház korábbi főigazgatója elmondta: eddig jobbára a cég beindítása adott számára munkát. – Dolgozunk azért, hogy létrejöjjön, majd azért, hogy megszűnjön a regionális pénztár – tette hozzá, utalva Székely Tamás egészségügyi miniszter bejelentésére. Megjegyezte, hogy záros határidőn belül valószínűleg akkor is leváltottak volna több igazgatót, ha végül mind a huszonkét pénztár megalakul. – Miután kialakulna az 51-49 százalékos tulajdonosi viszony, az új menedzsment saját embereit helyezné a pénztárak élére – mondta.

Összhangban áll Smrcz Ervin szavaival Pintérné Gönczi Ágnes megállapítása, aki kijelentette: „csekélyke” összeget ajánlottak a tárcánál a pénztár felállításának „levezénylésére”. Vagyis az egészségügyi minisztérium eleve azzal számolt, hogy az igazgatókat az új tulajdonosok megjelenését követően leváltják. – Azt sem tudom, honnan szedték az egymilliós öszszeget, mindenesetre nem igaz – fűzte hozzá a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei pénztár vezérigazgatója. Pintérné Gönczi Ágnes szerint egyébként sincs már értelme az igazgatói állásokról beszélni, akkor, amikor maga sem tudja, mit hoz a jövő. Azt azonban leszögezte: eddig nem kapott sem feladatot, sem fizetést. Az Észak-Pest és környéke vezetője, John Anna sajnálta, de nem tudott rendelkezésünkre állni, amikor elmondtuk, hogy mint egészségbiztosítási vezetőt szeretnénk kérdezni. – Ne haragudjon, de külföldre utazom, csomagolok, rengeteg a tennivalóm, és unokák is vannak nálam – mentegetőzött.

Borsodi Attila–Velkei Tamás

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.