Hiányzó bizalom: Magyarország az el nem fogadás országa?

Nagyon nagy szüksége lenne a mai magyar társadalomnak a bizalomra, mert ma Magyarország az el nem fogadás országa – hangsúlyozta Csermely Péter, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke, aki az Október a reformáció hónapja elnevezésű rendezvénysorozathoz kapcsolódóan nyilatkozva.

MNO
2008. 10. 21. 14:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar társadalom 71 százaléka értékvesztetten, reményvesztetten, kapcsolatvesztetten, egyedül él – idézte Kopp Mária egyetemi tanárt, magatartáskutatót Csermely Péter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a fennálló rend el nem fogadása pozitív is lehet. Emlékeztetett arra, hogy a reformáció egyik központi eleme éppen az el nem fogadás – a pápa vezette római egyház gyakorlatának el nem fogadása – volt. A korábbi vallási-társadalmi rendet el nem fogadók a reformáció nagy alakjai voltak. A közösségnek ezek az újat akaró, újat hozó, igazukért kiálló, azért akár a halált is vállaló tagjai a legnagyobb tiszteletet érdemlik meg – hangsúlyozta.

A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke szerint a közösségre pozitívan hat, ha van olyan tagja, aki nem fogadja el a létező rendszer merev szabályait. Létezik azonban az a veszély is, hogy egy rendszerben a változtatás, az el nem fogadás kerül túlsúlyba, ekkor a rendszer tagjai képtelenek lesznek az együttműködésre, és „a bonyolult rendszer szétesik, meghal”. Csermely Péter úgy fogalmazott, hogy amikor elfogadjuk a másik embert, az értékei miatt fogadjuk el őt.

Éppen ezért meg kell tanulni ezeket az értékeket – és még ezernyi más értéket – tisztelni, elfogadni. Ha ez nem történik meg, ha nem tiszteljük és nem fogadjuk el az értékeket hordozó embert, akkor „az acsarkodás és a szétesés útján megyünk tovább, és ez az út a kőbaltához és a kárhozatba vezet”. Ennek alternatívája a bizalom, amire a mai magyar társadalomnak „nagyon-nagyon nagy szüksége van” – emlékeztetett Csermely Péter.

A kutató úgy fogalmazott, hogy a mai magyar társadalom szociális hálója olyan, mint „egy pókháló bombatámadás után”, amihez hozzájárul az emberek közötti együttműködés hiánya. A jelenlegi pénzügyi válságra utalva kitért arra, hogy a hitelek túlzott felvétele azt jelenti, hogy a ma kényelmét a holnaputáni boldogság elé helyezik az emberek. Szerinte a rövid távú célok túlértékelése az egyik oka a gyermekvállalás általános visszaszorulásának is.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.