Hiányzó bizalom: Magyarország az el nem fogadás országa?

Nagyon nagy szüksége lenne a mai magyar társadalomnak a bizalomra, mert ma Magyarország az el nem fogadás országa – hangsúlyozta Csermely Péter, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke, aki az Október a reformáció hónapja elnevezésű rendezvénysorozathoz kapcsolódóan nyilatkozva.

MNO
2008. 10. 21. 14:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar társadalom 71 százaléka értékvesztetten, reményvesztetten, kapcsolatvesztetten, egyedül él – idézte Kopp Mária egyetemi tanárt, magatartáskutatót Csermely Péter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a fennálló rend el nem fogadása pozitív is lehet. Emlékeztetett arra, hogy a reformáció egyik központi eleme éppen az el nem fogadás – a pápa vezette római egyház gyakorlatának el nem fogadása – volt. A korábbi vallási-társadalmi rendet el nem fogadók a reformáció nagy alakjai voltak. A közösségnek ezek az újat akaró, újat hozó, igazukért kiálló, azért akár a halált is vállaló tagjai a legnagyobb tiszteletet érdemlik meg – hangsúlyozta.

A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke szerint a közösségre pozitívan hat, ha van olyan tagja, aki nem fogadja el a létező rendszer merev szabályait. Létezik azonban az a veszély is, hogy egy rendszerben a változtatás, az el nem fogadás kerül túlsúlyba, ekkor a rendszer tagjai képtelenek lesznek az együttműködésre, és „a bonyolult rendszer szétesik, meghal”. Csermely Péter úgy fogalmazott, hogy amikor elfogadjuk a másik embert, az értékei miatt fogadjuk el őt.

Éppen ezért meg kell tanulni ezeket az értékeket – és még ezernyi más értéket – tisztelni, elfogadni. Ha ez nem történik meg, ha nem tiszteljük és nem fogadjuk el az értékeket hordozó embert, akkor „az acsarkodás és a szétesés útján megyünk tovább, és ez az út a kőbaltához és a kárhozatba vezet”. Ennek alternatívája a bizalom, amire a mai magyar társadalomnak „nagyon-nagyon nagy szüksége van” – emlékeztetett Csermely Péter.

A kutató úgy fogalmazott, hogy a mai magyar társadalom szociális hálója olyan, mint „egy pókháló bombatámadás után”, amihez hozzájárul az emberek közötti együttműködés hiánya. A jelenlegi pénzügyi válságra utalva kitért arra, hogy a hitelek túlzott felvétele azt jelenti, hogy a ma kényelmét a holnaputáni boldogság elé helyezik az emberek. Szerinte a rövid távú célok túlértékelése az egyik oka a gyermekvállalás általános visszaszorulásának is.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.