Januárban tárgyalják Meszlényi Zoltán boldoggá avatását

Január 16-án tárgyalja az Apostoli Szentszék szentté avatási kongregációja Meszlényi Zoltánnak, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye mártírhalált halt segédpüspökének boldoggá avatási ügyét – jelentette be Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Hittel és hűséggel című egyháztörténeti konferencián kedden, Budapesten.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és az Egyháztörténeti Bizottság által rendezett, a néhai segédpüspök emlékére meghirdetett tanácskozáson a bíboros kiemelte: Meszlényi Zoltán emléke, „kegyelmi gazdagsága” hozzátartozik a főegyházmegyéhez.

Meszlényi Zoltán segédpüspököt azután választották meg a főegyházmegye kormányzására, hogy Mindszenty Józsefet 1948. december 26-án a rendőrség letartóztatta, illetve az őt helyettesítő Drahos János általános helynök 1950 júniusában meghalt – mondta a káptalani megválasztás egyházjogi hátteréről szóló előadásában Erdő Péter.

Kitért arra, hogy Meszlényi Zoltán káptalani helynök mindössze tizenkét napot töltött az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye élén, mert 1950. június 29-én elhurcolta őt a rendőrség, s később a börtönben meghalt. A bíboros szólt arról is, hogy Meszlényi Zoltán mellett volt másik jelölt is a főegyházmegye kormányzására, aki viszont „betegségére és járatlanságára” hivatkozva nem vállalta a feladatot.

Erdő Péter hozzátette: az 1950. június 17-én tartott káptalani választás előtt a Belügyminisztérium is jelezte, hogy bele akar szólni az utódlásba. Meszlényi Zoltán azért vállalta a tisztség betöltését, hogy ne csorbuljon a választás szabadsága. Miután bebörtönözték, 1950. július 5-én a Belügyminisztérium által követelt személy került a helyére.

A bíboros utalt azokra a pápai dokumentumokra, amelyek a püspöki szék akadályoztatás miatti betöltéséről szólnak, ezek közül egyebek mellett megemlítette VIII. Bonifác pápa 1299-ben hozott és IX. Pius pápa 1864-ben kelt rendelkezéseit.

Beer Miklós váci megyéspüspök hangsúlyozta: a kereszténység mártírjai tudatosan vállalták az üldöztetést és a halált, amit az örök életben való meggyőződésük és hitük miatt szenvedtek el. Felhívta a figyelmet arra, hogy a keresztények sokszor kerültek szembe a hatalommal. Ezzel kapcsolatban azt az evangéliumi mondást idézte, amely szerint Jézus az apostoloknak jelezte, hogy az igazságért üldöztetésben lesz részük.

Beke Margit történész előadásában elmondta, hogy Meszlényi Zoltánra uzsonnája fogyasztása közben törtek rá 1950 nyarán, majd Kistarcsán tartották fogva. A szakember valószínűsítette, hogy a segédpüspök 1951. március 4-én halt meg, noha erre vonatkozóan dokumentumot nem találtak.

(MTI)