Pokorni: Nem feledhetjük az akasztásokat és a halottakat

A konszolidált Kádár-korszak sem feledtetheti velünk „az eredet bűnét”, az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni akasztásokat, a gyilkosságokat és a halottakat – mondta Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere, a Fidesz alelnöke csütörtökön Budapesten.

MNO
2008. 10. 23. 13:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A konszolidált Kádár-kor, a felépített iskolák, lakótelepek, a legvidámabb barakk, a háromévenkénti utazás korszaka sem feledtetheti velünk az eredet bűnét, az akasztófát, a gyilkosságot, a halottakat, a meggyilkolt, megfojtott kamasz fiút, merev testét” – jelentette ki a politikus az I. kerületi Szabó Ilonka utcában tartott megemlékezésen.

Pokorni Zoltán szerint bajban vannak, amikor a reformszocializmus híveivel beszélgetnek, mert ők arra az időre, az 1960-as, 1970-es évekre emlékeznek, amikor tényleg sok minden épült az országban. Mi pedig emlékeztetünk arra, mi volt a véres eredete ennek az időszaknak – fűzte hozzá. A fideszes képviselő azt mondta, az erkölcs a politikában ott mutatkozik meg, hogyha valamit nem hajlandó megtenni a hatalom, akkor sem, ha érdeke és ereje lenne hozzá.

A politikus szerint akármilyen nemes célokat fogalmazott meg az egykori szocialista időszak, „ott, ahol próbára tétetett, megbukott. Erkölcstelen és amorális volt, mert gyilkolt, noha nem kellett volna”. A polgármester reményét fejezte ki, hogy nem jönnek olyan idők, mint 1956-ban, és nem tétetünk próbára. Hozzáfűzte ugyanakkor: a mérce nem lehet kisebb a mai közszereplőkkel szemben sem, mint volt az a múltban.

Nagy Imrének volt ereje, tartása, hogy szembeforduljon régi barátaival, elvtársaival – vélekedett Pokorni Zoltán, aki szerint ezt az erőt tisztelik és becsülik a volt kormányfőben. Hozzátette: a miniszterelnöki poszt ugyanakkor „túl magasan van”, Mansfeld Péter sorsa viszont sokkal átélhetőbb számunkra, köznapi halandók számára. A Fidesz alelnöke szerint az egész Kádár-kor születésének szégyene, ahogyan kivárták Mansfeld Péter 18. születésnapját, hogy felakaszthassák.

A beszéd után – Mansfeld Lászlóval, a forradalom legifjabb mártírjának öccsével együtt – budai fideszes polgármesterek, Pokorni Zoltán mellett Nagy Gábor Tamás, az I. kerület, Láng Zsolt, a II. kerület, Bús Balázs, a III. kerület és Szabolcs Attila, a XXII. kerület polgármestere koszorúzták meg az emlékművet. A polgármesterek ezután felmentek az I. kerületi Dísz térre, ahol meghívásuknak eleget téve Orbán Viktor, a Fidesz elnöke mond ünnepi beszédet.

Az emlékművet Mansfeld Péter halálának 48. évfordulójára 2007 márciusában állítatta a Budavári Önkormányzat. A mészkő domborművet Melocco Miklós szobrászművész készítette. Mansfeld Péter 1956 októberében, 15 évesen csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz. A forradalom leverését követően először életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, majd az ítéletet halálbüntetésre változtatták, és 1959. március 21-én kivégezték. Mansfeld Pétert 1990-ben rehabilitálták.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.