Pokorni: Nem feledhetjük az akasztásokat és a halottakat

A konszolidált Kádár-korszak sem feledtetheti velünk „az eredet bűnét”, az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni akasztásokat, a gyilkosságokat és a halottakat – mondta Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere, a Fidesz alelnöke csütörtökön Budapesten.

MNO
2008. 10. 23. 13:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A konszolidált Kádár-kor, a felépített iskolák, lakótelepek, a legvidámabb barakk, a háromévenkénti utazás korszaka sem feledtetheti velünk az eredet bűnét, az akasztófát, a gyilkosságot, a halottakat, a meggyilkolt, megfojtott kamasz fiút, merev testét” – jelentette ki a politikus az I. kerületi Szabó Ilonka utcában tartott megemlékezésen.

Pokorni Zoltán szerint bajban vannak, amikor a reformszocializmus híveivel beszélgetnek, mert ők arra az időre, az 1960-as, 1970-es évekre emlékeznek, amikor tényleg sok minden épült az országban. Mi pedig emlékeztetünk arra, mi volt a véres eredete ennek az időszaknak – fűzte hozzá. A fideszes képviselő azt mondta, az erkölcs a politikában ott mutatkozik meg, hogyha valamit nem hajlandó megtenni a hatalom, akkor sem, ha érdeke és ereje lenne hozzá.

A politikus szerint akármilyen nemes célokat fogalmazott meg az egykori szocialista időszak, „ott, ahol próbára tétetett, megbukott. Erkölcstelen és amorális volt, mert gyilkolt, noha nem kellett volna”. A polgármester reményét fejezte ki, hogy nem jönnek olyan idők, mint 1956-ban, és nem tétetünk próbára. Hozzáfűzte ugyanakkor: a mérce nem lehet kisebb a mai közszereplőkkel szemben sem, mint volt az a múltban.

Nagy Imrének volt ereje, tartása, hogy szembeforduljon régi barátaival, elvtársaival – vélekedett Pokorni Zoltán, aki szerint ezt az erőt tisztelik és becsülik a volt kormányfőben. Hozzátette: a miniszterelnöki poszt ugyanakkor „túl magasan van”, Mansfeld Péter sorsa viszont sokkal átélhetőbb számunkra, köznapi halandók számára. A Fidesz alelnöke szerint az egész Kádár-kor születésének szégyene, ahogyan kivárták Mansfeld Péter 18. születésnapját, hogy felakaszthassák.

A beszéd után – Mansfeld Lászlóval, a forradalom legifjabb mártírjának öccsével együtt – budai fideszes polgármesterek, Pokorni Zoltán mellett Nagy Gábor Tamás, az I. kerület, Láng Zsolt, a II. kerület, Bús Balázs, a III. kerület és Szabolcs Attila, a XXII. kerület polgármestere koszorúzták meg az emlékművet. A polgármesterek ezután felmentek az I. kerületi Dísz térre, ahol meghívásuknak eleget téve Orbán Viktor, a Fidesz elnöke mond ünnepi beszédet.

Az emlékművet Mansfeld Péter halálának 48. évfordulójára 2007 márciusában állítatta a Budavári Önkormányzat. A mészkő domborművet Melocco Miklós szobrászművész készítette. Mansfeld Péter 1956 októberében, 15 évesen csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz. A forradalom leverését követően először életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, majd az ítéletet halálbüntetésre változtatták, és 1959. március 21-én kivégezték. Mansfeld Pétert 1990-ben rehabilitálták.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.