Az államfő elhelyezte koszorúját az egykori "madéfalvi veszedelem" idején, 1764-ben lemészárolt székelyeknek, a Mária Terézia uralkodása alatt a császári-királyi katonaság által elkövetett vérontás áldozatainak állított emlékműnél.
A székely nép mindig szabadságszerető volt, a székelyek soha nem voltak szolgák, szabadságukat vérük árán is megvédték. A román állam tekintse értéknek, hogy területén egy magyar világ létezik, ne akarják azt fellazítani – hangsúlyozta az elnök, kifejezve reményét, hogy Székelyföld megőrzi megbonthatatlan egységét.
A magyarság egészét a sokféleség jellemzi, Székelyföldnek sajátosak a gondjai, mint ahogyan más és más gondokkal küszködik a kárpátaljai. a bácskai vagy a bánáti magyarság is – folytatta gondolatmenetét Sólyom László, leszögezve: kevés nép van a világban, amely ennyire szétszórtan él a világban, és mégis ennyire egy a nyelve.
Hangsúlyozta: azért utazott Erdélybe, hogy tanúságot tegyen a magyar nép egységéről. A magyar nemzet egységet alkot, "azonos a nyelve, történelme öntudata, és azonos a jövője is" – hangoztatta. Otthon is belátják, hogy Erdély nem egy "néprajzi múzeum, nem egy skanzen", itt van egy élő hatalmas nemzetrész – mondta Sólyom László köztársasági elnök.
(mti)
