Újabb leszavazás: Gőgös válaszát nem fogadta el a T. Ház

Leszavazták hétfőn a parlamentben Gőgös Zoltán földművelésügyi és vidékfejlesztési államtitkár egy interpellációra adott válaszát. Leszavazták Kovács Tamás legfőbb ügyész egy interpellációra adott válaszát is. • IMF-hitel – Varga Mihály: Gyurcsánynak színt kell vallania!• Háromszori leszavazása után sem mond le Szűcs Erika

Medgyasszay László (KDNP) interpellációjában kifogásolta a megyei vidékfejlesztési hivatalok átszervezését, és klientúra-építésről beszélt. Kiemelte: október 31-én a minisztérium független megyei főigazgatók alkalmazását és kinevezését hirdette meg, ez szerinte 19 új ember felvételét jelenti a hozzájuk kapcsolódó klientúrával. Ez a takarékos közigazgatás, vagy talán „néhány jó barátnak kell a zsíros kenyér?” – tette fel a kérdést.

Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkár úgy válaszolt: 2009-től sokkal összehangoltabb hatósági ellenőrzési rendszert kell működtetni, hogy EU-s forrásokhoz hozzájuthassanak a mezőgazdasági termelők. Ez nagyon nehezen képzelhető el, ha a megyei főigazgató egyúttal egy részleget is vezet – tette hozzá. Közölte: a megnövekedett megyei feladatokat a központi apparátus karcsúsításával kívánják megoldani, és nincs szó klientúra-építésről.

A kisebbségi kormányzás kezdete óta ez volt a tizenhatodik alkalom, hogy interpellációra adott válasznál az MSZP nem tudta biztosítani a parlamenti többséget.

Nem fogadták el a legfőbb ügyész választát sem

Gusztos Péter (SZDSZ) interpellációjában kifogásolta az egyik kereskedelmi riportere elleni ügyészségi eljárást. (Az újságíró riportjában azt mutatta be, hogy lehet kenőpénzért mozgássérülteknek járó parkolási igazolványt szerezni.) Az ellenzéki politikus abszurdnak és elkeserítőnek tartotta a „hirtelen támadt ügyészi aktivitást”, főleg annak fényében, hogy véleménye szerint a közelmúltban nyilvánvaló, a társadalomra különösen veszélyes bűncselekmények kapcsán még elutasító, a hivatalból történő eljárás megindításának lehetőségét a lehető legszűkebben értelmező választ kapott az ügyészségtől. Azt kérdezte a legfőbb ügyésztől, hogy létezik-e olyan jogelv vagy gyakorlati előírás az ügyészség munkájában, amelynek alapján egy oknyomozó riporter ellen hivatalból eljárást kezdeményeznek, míg a fővárost rendszeresen feldúló bűnöző garázdák esetében ezt nem tartják szükségesnek.

Kovács Tamás válaszában közölte: a Btk. 2001 óta biztosít büntetlenséget a vesztegetést megvalósító személynek akkor, ha a cselekményt bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Idézte a sajtótörvényt, amely szerint a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekményre való felhívást. Kiemelte: a riporter esetében nyilvánvaló volt, hogy vesztegetés miatt nincs helye büntetőeljárásnak, azonban, mint mondta, a formailag megvalósult, a bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás törvényi tényállási elemeit maradéktalanul kimerítő cselekmény esetében más az eljárásjogi helyzet. Közölte azt is: nem az ügyészség indított hivatalból eljárást, hanem egy már folyamatban lévő bűnügyben adott instrukciót. A riportert kihallgatták, majd a fővárosi főügyészség arra a jogi következtetésre jutott, hogy a nyomozást bűncselekmény hiányában megszünteti – mondta.

Kovács válaszát nemcsak az ellenzéki képviselő nem fogadta el, de a parlamenti többség sem: a szavazás során 171 igen szavazat mellett 101-en voksoltak nemmel, 94-en tartózkodtak. Százhuszonkilenc fideszes, 21 KDNP-s, 19 szocialista és két független képviselő szavazott igennel, nemmel 72 MSZP-s, 17 SZDSZ-es, 8 MDF-es, 3 fideszes (Demeter Ervin, Révész Máriusz és Zatykó János) és 1 KDNP-s (Nagy Andor), 90 szocialista képviselő tartózkodott, akárcsak 2 fideszes (Rogán Antal és Szijjártó Péter), 1 MDF-es (Katona Kálmán) és Császár Antal független képviselő.

(MTI)