Ide a macit, vagy megütlek!

Egyre gyakrabban szerepelnek a kiskorúak különböző agresszív cselekedetei a hírekben. Már az sem ritka, hogy a gyermeki agresszivitás messze túlszárnyalja a felnőttekét. Ha sokat néz gyermekünk agresszív hatású filmeket és játszik mindenkit legyilkolós játékokkal, ne csodálkozzunk, hogy csak fásult szemekkel néz majd ránk ahelyett, hogy segítséget nyújtana. A legújabb kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy az erőszakos játékok és filmek hatására csökken a segítőkész viselkedés.

Így ha törődünk gyermekünkkel, nem fordulhat elő, hogy őrjöngve ütlegeli a szembejövő gyereket. Emellett az agresszív megnyilvánulások büntetése legalább annyira káros hatású lehet a személyiség fejlődésére, mint maga az eredeti cselekedet. Az agresszivitása miatt büntetett gyerek szorongása fokozódik, a frusztráció pedig tovább erősítheti az agresszív magatartást. A szülői büntetés is általában agresszív megnyilvánulás (kiabálunk, esetleg rá is suhintunk a gyerekre), ezzel a felnőtt mintegy modellezi gyermekének az ilyen jellegű cselekedetek széles „választékát”. Balajthy Flóra hozzátette azt is: filmnézés közben passzív részese az agressziónak a gyerek, míg a játékok esetében aktívvá válik, hiszen ő irányítja az eseményeket.

Mit tegyünk?

Tanácstalanságuk egyre inkább a mélybe taszítja a szülőket. Felvetődik egy újabb kérdés: ezek ismeretében mit tehetünk? Adható-e a gyerekek kezébe az agressziót keltő számítógépes játék? Mivel úgy tűnik, ezek a játékok rossz hatással vannak a 14 év alatti, labilis gyerekekre, nagyon fontos, hogy ugyanúgy, ahogy a nem nekik való filmeket is tiltjuk, a nem nekik való játékokkal se engedjünk őket játszani. Segíthet az eligazodásban egy évek óta működő és jól bevált osztályozási forma, az ESRB (Entertainment Software Rating Board). Ez azt jelenti, hogy minden boltban kapható játékon ott található az információ arról, hogy az ESRB milyen korosztály számára ajánlja a programot.

A nem erőszakos játékok között akad rengeteg olyan, amelyik fejleszt különböző képességeket, például kreativitást, szervezőképességet, esztétikai érzéket, logikát, vagy egyszerűen csak szórakoztat. Ezeket semmiképpen nem kell tiltani a gyermekeknek, már csak azért sem, mert világunkban egyre nagyobb teret hódít a számítógép, és a játékok a számítógéppel való barátkozás legjobb eszközei lehetnek a fiatalok számára.

A legfontosabb mégis az: ha már gyermeket vállaltunk, ne hagyjuk, hogy a televízió vagy a számítógép nevelje fel helyettünk. Ha nem figyelünk rá, nem szeretjük, hiába várunk el tőle tiszteletet. Akkor már feleslegesen ingatjuk a fejünket, hogy „nem tudom, hol romlott el ez a gyerek...”.

(Psychological Science)