Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter ismertette: a kormány a válság kezelésére mintegy 5 milliárd euró összegben indított el két évre szóló gazdaságélénkítő, válságkezelő programot. Ebből 2 milliárd euró már elérhető a gazdasági szereplők számára. A miniszter elmondta: ha tovább romlanak a gazdasági körülmények, jövőre már 3-4 százalékos, hosszabb távon pedig 4-5 százalékos elsődleges államháztartási többletet kellene elérni ahhoz, hogy Magyarország iránt tartósan visszatérjen a bizalom. Úgy vélte, hogy a szükséges szerkezeti lépésekkel Magyarország akár megerősödve is kijöhet a válságból.
Heim Péter, az AEGON Alapkezelő Zrt. elnöke már nem volt ilyen optimista: szerinte minden jelentős gazdasági mutató azt igazolja, hogy az IMF-hitel sem tudta stabilizálni a magyar pénzügyi rendszert, sőt a helyzet ma lényegesen rosszabb, mint a csomag előtt. Úgy vélte, a monetáris politika a jelenlegi környezetben egyre kevésbé hatékony, így a stabilizáció kulcsa a fiskális politika irányítóinak kezében van.
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke tragikusnak nevezte a jelenlegi, gyenge forintárfolyamot, amely véleménye szerint aláássa a gazdaság stabilitását. Úgy vélte, hogy még a 290 forintos euró árfolyam is életveszélyes a gazdaság számára. Súlyos kritikával illette a Magyar Nemzeti Bank elmúlt időszakban tett lépéseit, azt mondta: „a jegybank összevissza beszél és ellentmondásosan cselekszik”.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke az előrejelzések bizonytalanságára és arra hívta fel a figyelmet, hogy a legnagyobb problémát a gazdasági kérdések túlpolitizáltsága jelenti Magyarországon.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly október óta nem történt forráskivonás a magyar bankrendszerből, sőt, külső forrás áramlott be. Egyúttal elmondta: a hat hónapos devizacsere ügylet keretében az MNB arról állapodott meg hét magyarországi kereskedelmi bankkal, hogy vállalati hitelállományukat idén nem csökkentik Magyarországon. Simor András elmondta: jelenleg a jegybanknak az elsődleges célja már nem az infláció leszorítása, mert annak szintje közelít az árstabilitáshoz, hanem sokkal inkább a pénzügyi infrastruktúra működésének, a tőkeáramlások folytonosságának fenntartása. Úgy vélte: nem az a probléma, hogy a forint jelentősen gyengült az utóbbi időben, hanem az, hogy a forint nagymértékű esése egy sokkal magasabb jegybanki alapkamat mellett következett be, mint az tapasztalható volt akár a cseh korona, vagy a lengyel zloty esetében.
Varga Mihály, az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottságának elnöke, a Fidesz alelnöke szerint a magyar kormány az elmúlt öt hónapban nem hajtott végre semmilyen érdemi válságkezelő intézkedést. Rámutatott: a bankmentő csomagból még egyetlen pénzintézet sem igényelt egy fillért sem, a kormány adócsomagjáról még parlamenti szavazás sem volt és Gyurcsány Ferenc Brüsszelben meglobogtatott 180 milliárd eurós csomagja pedig érdemi visszhang nélkül maradt.
(mti)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.