Szabó Mátéhoz azért fordult egy panaszos, mert lakóhelyén a közterületen magánszemélyek padokat helyeztek el és az ott – nem egyszer éjszaka – randalírozók hangoskodása a panaszos szerint sokszor elviselhetetlen. A panaszos arról is tájékoztatta a biztost: a kerületi polgármester korábban levélben ígérte meg, hogy amennyiben nem kapja meg a többség hozzájárulását, eltávolíttatja a padokat, ám ehelyett végül használati megállapodást kötött a padok fennmaradásáról az utcában lakó néhány tulajdonossal.
Az ombudsman vizsgálata végén a távirati irodához küldött közleményében emlékeztetett: a közösségi terület használatba adásáról hatósági eljárásban kell dönteni, amivel szemben biztosítani kell a közösség érintett tagjainak jogorvoslati jogát. A biztos megállapította, hogy a XVI. kerületi önkormányzat az Alkotmánybíróság határozata ellenére nem biztosította sem a 30 napos ügyintézési határidőt, sem a képviselő-testülethez való fellebbezési lehetőséget az ügyben.
Az ombudsman szerint a padok fennmaradásáról önkormányzati hatósági eljárásban született jogerős határozat alapján lehetett volna használati megállapodást kötni. „Nem így történt, ezért az ügyben egyszerre sérült a jogbiztonság és a jogorvoslati jog” – fogalmazott a biztos, hozzátéve: a kifogásolt joggyakorlat a tapasztalatok szerint más önkormányzatokra is jellemző, így a lakosság jelentős részét érinti.
Szabó Máté felhívta a figyelmet arra, hogy „a közterület a köz területe”, ezért az önkormányzatok „a közterületek használatba adása során nem léphetnek fel valamiféle elkülönült tulajdonosi szerepkörben, mert ez ellentétes lenne az általuk képviselt közösség érdekeivel”. Az országgyűlési biztos felkérte az illetékes polgármestert, hogy az önkormányzat a jövőben a közterület-használati kérelmekről az Alkotmánybíróság határozatának figyelembe vételével, a hatályos jogszabályoknak megfelelően, törvényes eljárásban, a jogorvoslati lehetőséget biztosítva döntsön.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.