A főosztályvezető kiemelte: az államfő március 15-én részt vesz az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc 161. évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásán a Kossuth Lajos téren, valamint az azt követő koszorúzáson a Kossuth-szobornál. A Kossuth- és Széchenyi-díjak átadása után utazik Erdélybe, mégpedig először Nyergestetőre, ahol kopjafát állít a szabadságharcban elesettek emlékére. Kumin Ferenc kiemelte: az államfőt már a tavalyi székelyföldi útja után invitálták Nyergestetőre, s ő el is fogadta a felkérést arra, hogy kopjafát állítson a csata hőseinek emlékére.
A főosztályvezető hozzátette: a székelyföldi ünnepen Sólyom Lászlót eredetileg egy magas szintű hivatali delegáltja képviselte volna, de mivel az államfő vajdasági tervezett programja elmaradt, személyesen tud eleget tenni a meghívásnak. Hangsúlyozta azt is: a köztársasági elnök a nyergestetői ünnepségen beszédet mond, majd Csíkszeredába megy, ahol az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc alkalmából tartott ünnepségen ismét szól az összegyűlteknek, és végül fáklyás felvonuláson is részt vesz.
A Nyergestető a Csíki-medence déli részén, Kászonújfalutól keletre és Lázárfalvától nyugatra helyezkedik el 875 m magasságban. A Csíki-havasok és a Torjai-hegység közötti hágó az utolsó védhető hely az Ojtozi szoroson áttörő csapatok ellen. Számtalan véres ütközet helyszíne volt már a tatár és török betörésekkor is. Az 1948–49-es szabadságharcban a vesztes segesvári ütközet után Gál Sándor tábornok megpróbálta összegyűjteni, átszervezni a maradék csapatokat. A Nyergestető védelmét a Tuzson János vezette 200 székely honvédra bízta, akik augusztus 1-jén több ízben visszaverték a túlerőben lévő, sokezres osztrák és orosz katonákat, s végül csak árulás útján győzték le őket.
(MTI)
