A szerdai beszámolónál megfogalmazódott a fejemben az univerzális jó tanács, hogy ha valaki nem akar olyan idióta helyzetbe keveredni, mint én, akkor ne mutassa meg a kedvenc zenekarait a barátnőinek, mert aztán szakítás után is ott kísértenek a koncertjeinek. Egy másik exemmel azonban jóban maradtam és két éve szerettem volna elvinni Call Me Karizmára, mondván, hogy ő az új Machine Gun Kelly, de a Sziget néha kellemetlen meglepetéseket tartogat. Előtte ugyanis kért valakitől egy cigit, utólag kiderült, hogy nem csak nikotin volt benne és valószínűleg nem is marihuána, mindenesetre azt sem tudta utána, merre van arccal előre, nemhogy a koncertre emlékezett volna.

Nem baj, tegnap pótolta és most még jobb formában volt az énekes, miként a Black Leather című számából kiderül, ugyanazokon az előadókon nőttünk fel, azaz nála is Green Day, Marilyn Manson és Avril Lavigne pörgött kamaszként a lemezjátszón és ezek a hatások vissza is köszönnek a dalaiban. És nem tudom, hogyan csinálja, mindennap edzek, ránézésre azonos lehet a testzsírszázalékunk, de míg én fulladoztam a hőségben, az ő arcán egyetlen izzadtságcsepp sem gördült le, pedig Duracell-nyusziként ugrált a színpadon, miközben megidézte az ezredforduló kaliforniai pop-punk világát. Amikor egyébként a Sziget lemondta a Kneecap koncertjét, a srác Instagramon rögtön oda is írta, hogy ő szívesen lenyom egy második koncertet vasárnap helyettük, sajnálom, hogy a szervezők nem éltek ezzel az ajánlattal, most rögtön képes lennék megnézni még egyszer.
És nem tudom, hogy hirtelen műsorváltozás történt vagy én voltam figyelmetlen, de aznap láttam, hogy előtte a hasonlóképpen punkot, metált és rapet vegyítő Maz Univerze is fellép az egyébként aprócska The Buzz színpadon, kár lett volna lemaradni róla, mert az egyik legkellemesebb meglepetés volt idén. Ellentétben a jóképű Call Me Karizmával, ez a srác egy vadállatnak tűnik, biztos átmennék a másik oldalra, ha kutyasétáltatás közben szembe jönne az utcán, leginkább a Crazy Town egykori énekesére emlékeztetett, de remélem hosszabb és boldogabb élete lesz. Mert miként kiderült, félig luxemburgi és félig hazánk fia, hibátlan magyarsággal beszélt a színpadon és elhozta a szüleit is a fesztiválra, majd ez a börtönviselt külsejű figura arról beszélt, hogy mennyire fél, amikor majd el kell veszíteni őket, meg kellett zabálni.