A várva várt kétoldalú találkozóra Alaszka nagyszerű államában kerül sor – írta Donald Trump közösségi oldalán. A Trump–Putyin-találkozó helyszíne orosz részről egy hatalmas gesztus, hiszen az orosz elnök biztonságáról is szó van, mondta korábban lapunknak Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő.
Alaszka mindkét tárgyaló félnek sokat jelent
Az oroszok megjelenésétől Észak-Amerikában egészen Alaszka 1867-es eladásáig, majd a hidegháborútól a közelgő Trump és Putyin közötti találkozóig egy történelmi ív húzható – mondta el a Magyar Nemzet megkeresésére Lévai Csaba, a Debreceni Egyetem történészprofesszora.
2025. 08. 11. 14:28
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.További Külföld híreink
Gazdag környék
A mai Alaszka területén évezredeken át őslakos népek – inuitok, aleutok, tlingitek és más közösségek – éltek, akik a természeti erőforrásokból tartották fenn magukat. A XVIII. században az orosz felfedezők, például Vitus Bering expedíciói feltárták a területet, és megindult az orosz prémkereskedelem.
Az oroszok a XVIII. században jelentek meg Észak-Amerikában. A mai Kanada partvidékén építettek ki telepeket egészen Kalifornia mai területéig
– mondta lapunknak Lévai Csaba, a Debreceni Egyetem tanára.
Az oroszok amerikai jelenléte már a korai időben aggasztotta az amerikai döntéshozókat. 1823-ra tehető a Monroe-elv megfogalmazása, amely kimondta, hogy az Egyesült Államok a kontinenst a saját érdekszférája részeként tekinti
– tette hozzá.
A Monroe-elv vagy Monroe-doktrína az Amerikai Egyesült Államok külpolitikájának 1823-ban, az USA akkori elnöke, James Monroe által meghirdetett irányvonala, amely szembeszegül az európai hatalmak gyarmatosítási törekvéseivel az amerikai kettős kontinensen.
A Monroe-elv az akkori latin-amerikai szabadságharcok mellett az orosz jelenlét ellen is egyértelműen megfogalmazódott, tette hozzá a szakértő.
Orosz-Amerika 1867-ig maradt a cári birodalom fennhatósága alatt, amikor is az Egyesült Államok 7,2 millió dollárért megvásárolta.
Miért történt meg Alaszka eladása?
1861 és 1865 között zajlott az amerikai polgárháború, aminek a végén az Egyesült Államok 800 ezer fős hadsereggel rendelkezett, és egy nagy hadiflottát is kiépítettek, de miután hadkötelezettség nem volt, ez a haderő fokozatosan leépült.
Az amerikai történelem egyben a területi terjeszkedés története is a kezdetektől fogva, aminek a lendülete szintén a polgárháború után kissé visszaesett. William Seward külügyminiszter ezért is szorgalmazta Alaszka megvásárlását
– mutatott rá Lévai Csaba.
Oroszország államháztartása pedig az 1853 és 1856 között zajló krími háború veresége után rossz helyzetben volt, így a cári kormányzat Alaszka értékesítése mellett döntött
– mondta a történész.
Seward jégládája később értékelődött fel
Az alku akkoriban amerikai oldalról erős kritikákat váltott ki. A sajtó Seward „jégládájának” hívta Alaszkát, és sokan kidobott pénznek, értelmetlennek tartották a vásárlást, de a XIX. század végén az aranyláz, majd a XX. században az olajlelőhelyek felfedezése stratégiai értéket adott a területnek.
A XIX. század végén értékelődött fel Alaszka. Az aranyláz idején számos nyersanyagot találtak ott, leginkább kőolajat, a hidegháború alatt pedig rendkívüli módon fontossá vált
– hangsúlyozta a történész.
Stratégiai szempontból Alaszka az Egyesült Államok védelmi rendszerének kulcsfontosságú része. Számos fontos katonai bázisnak ad otthont, köztük az Anchorage közelében található Elmendorf-Richardson közös bázisnak és a Fairbanks közelében található Eielson légitámaszpontnak, megerősítve ezzel nemzetbiztonsági szerepét.
Alaszka ugyanis az a terület, ahol a Szovjetunió és az Egyesült Államok közvetlenül közeli szomszédai voltak egymásnak. Nyersanyag szempontból és politikai-katonai szempontból is nagyon fontossá vált az elmúlt évtizedekben
– összegezte Lévai Csaba.
További Külföld híreink
Borítókép: Donald Trump és Vlagyimir Putyin (Fotó: Sputnik)
Trump és Putyin találkozója
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!