Alaszka mindkét tárgyaló félnek sokat jelent

Az oroszok megjelenésétől Észak-Amerikában egészen Alaszka 1867-es eladásáig, majd a hidegháborútól a közelgő Trump és Putyin közötti találkozóig egy történelmi ív húzható – mondta el a Magyar Nemzet megkeresésére Lévai Csaba, a Debreceni Egyetem történészprofesszora.

Donald Trump és Vlagyimir Putyin Forrás: Sputnik

Mint ismert, Donald Trump bejelentette, hogy augusztus 15-én, pénteken Alaszkában találkozik Vlagyimir Putyinnal, hogy az ukrajnai háború lezárásának lehetőségéről tárgyaljanak.

Quinhagak közelében, Alaszkában, a Yukon-deltában (Fotó: AFP/Mark Ralston)

A várva várt kétoldalú találkozóra Alaszka nagyszerű államában kerül sor – írta Donald Trump közösségi oldalán. A Trump–Putyin-találkozó helyszíne orosz részről egy hatalmas gesztus, hiszen az orosz elnök biztonságáról is szó van, mondta korábban lapunknak Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő.

Gazdag környék

A mai Alaszka területén évezredeken át őslakos népek – inuitok, aleutok, tlingitek és más közösségek – éltek, akik a természeti erőforrásokból tartották fenn magukat. A XVIII. században az orosz felfedezők, például Vitus Bering expedíciói feltárták a területet, és megindult az orosz prémkereskedelem.

Az oroszok a XVIII. században jelentek meg Észak-Amerikában. A mai Kanada partvidékén építettek ki telepeket egészen Kalifornia mai területéig

– mondta lapunknak Lévai Csaba, a Debreceni Egyetem tanára.

Az oroszok amerikai jelenléte már a korai időben aggasztotta az amerikai döntéshozókat. 1823-ra tehető a Monroe-elv megfogalmazása, amely kimondta, hogy az Egyesült Államok a kontinenst a saját érdekszférája részeként tekinti

– tette hozzá.

Lévai Csaba egyetemi tanár (Forrás: Facebook)

A Monroe-elv vagy Monroe-doktrína az Amerikai Egyesült Államok külpolitikájának 1823-ban, az USA akkori elnöke, James Monroe által meghirdetett irányvonala, amely szembeszegül az európai hatalmak gyarmatosítási törekvéseivel az amerikai kettős kontinensen.

A Monroe-elv az akkori latin-amerikai szabadságharcok mellett az orosz jelenlét ellen is egyértelműen megfogalmazódott, tette hozzá a szakértő. 

Orosz-Amerika 1867-ig maradt a cári birodalom fennhatósága alatt, amikor is az Egyesült Államok 7,2 millió dollárért megvásárolta.

Miért történt meg Alaszka eladása?

1861 és 1865 között zajlott az amerikai polgárháború, aminek a végén az Egyesült Államok 800 ezer fős hadsereggel rendelkezett, és egy nagy hadiflottát is kiépítettek, de miután hadkötelezettség nem volt, ez a haderő fokozatosan leépült.

Az amerikai történelem egyben a területi terjeszkedés története is a kezdetektől fogva, aminek a lendülete szintén a polgárháború után kissé visszaesett. William Seward külügyminiszter ezért is szorgalmazta Alaszka megvásárlását

– mutatott rá Lévai Csaba.

William Seward (Fotó: Lincolns Conspirators)

Oroszország államháztartása pedig az 1853 és 1856 között zajló krími háború veresége után rossz helyzetben volt, így a cári kormányzat Alaszka értékesítése mellett döntött

– mondta a történész.

Seward jégládája később értékelődött fel

Az alku akkoriban amerikai oldalról erős kritikákat váltott ki. A sajtó Seward „jégládájának” hívta Alaszkát, és sokan kidobott pénznek, értelmetlennek tartották a vásárlást, de a XIX. század végén az aranyláz, majd a XX. században az olajlelőhelyek felfedezése stratégiai értéket adott a területnek.

A XIX. század végén értékelődött fel Alaszka. Az aranyláz idején számos nyersanyagot találtak ott, leginkább kőolajat, a hidegháború alatt pedig rendkívüli módon fontossá vált

– hangsúlyozta a történész.

Az Arctic Thunder légibemutatót az Elmendorf-Richardson Joint Base (JBER) katonai létesítményben rendezték meg  Anchorage-ban, Alaszkában (Fotó: Anadolu/AFP/ Hasan Akbas)

Stratégiai szempontból Alaszka az Egyesült Államok védelmi rendszerének kulcsfontosságú része. Számos fontos katonai bázisnak ad otthont, köztük az Anchorage közelében található Elmendorf-Richardson közös bázisnak és a Fairbanks közelében található Eielson légitámaszpontnak, megerősítve ezzel nemzetbiztonsági szerepét.

Forrás: wikipedia

Alaszka ugyanis az a terület, ahol a Szovjetunió és az Egyesült Államok közvetlenül közeli szomszédai voltak egymásnak. Nyersanyag szempontból és politikai-katonai szempontból is nagyon fontossá vált az elmúlt évtizedekben

– összegezte Lévai Csaba.

Borítókép: Donald Trump és Vlagyimir Putyin (Fotó: Sputnik)