Négyféle teendőt foglal magában az a Közép-Európának szóló, 180 milliárd euró értékű stabilizációs és integrációs program, amelyet Magyarország kezdeményezett a gazdasági válság leküzdésére – jelentette be vasárnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Kifejtette: a program célja pénzt biztosítani az országoknak, megerősíteni a bankokat tőkével, átalakítani magánszemélyek és vállalatok rövid lejáratú hiteleit hosszabb távú hitelekké, valamint közvetlenül segíteni a reálgazdaságot új hitelekkel, támogatásokkal, beruházásokkal. A miniszterelnök egyszersmind megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy fel kell gyorsítani az euróövezeti csatlakozást.
Az európai uniós állam- és kormányfők informális találkozója előtt nyilatkozva a miniszterelnök leszögezte: fel kell hívni a nyugati EU-tagok figyelmét arra, hogy az egyes bankoknak nyújtott támogatásnak ki kell terjednie a kelet-európai leánybankokra is. „Az nem járja, hogy Közép-Európára csak akkor van szükség, amikor lehetőséget teremt a régebbi EU-tagok számára” – intett a kormányfő. Úgy vélte, a külföldi befektetéssel felelősség is jár, a támogatásnak a leánybankokra is ki kell terjednie. Hozzátette azt is, hogy az ülésen ülésen az a minimumcél, hogy „a tagállamok ne vesszenek össze egymással, vagy legalábbis ne nagyon”.
Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy a 180 milliárdos csomag – amely a tíz kelet- és közép-európai EU-tagországon kívül Horvátországra és Ukrajnára is vonatkoznék – az eddig elhangzott valamennyi kezdeményezésből próbál átfogó programot alkotni. A számítások szerint a térség országainak központi bankjait, illetve a nyugati bankok térségi leányainak tőkefeltöltését összesen 50-60 milliárd euró, a szerkezetüket átalakító bankoknak nyújtandó tőkesegítséget 35-45 milliárd, a reálgazdaság élénkítését 75-85 milliárd euró szolgálná a csomagon belül.
Az informális jellegű EU-csúcstalálkozó a miniszterelnök megítélése szerint „a hétköznapi életben két legfontosabb dologról szól, munkahelyről és pénzről”, ám beleilleszkedik egy hosszabb folyamatba is: a világ húsz fejlett és feltörekvő országát, valamint nemzetközi szervezeteket magában foglaló csoport munkájába, amelynek célja a globális pénzügyi-gazdasági rendszerépítés. Hangoztatta: érdemi viták vannak az unióban arról is, lehetséges-e, hogy egy-egy ország csak saját bankjait vagy iparágait támogassa, hiszen ezzel versenyelőnyhöz juttathatja azokat állami pénzekből, sértve a tisztességes verseny alapelveit.
Az észtek elutasítják a közép-európai pénzügyi támogatást
Elutasítják az észtek azt a gondolatot, hogy az EU közép- és kelet-európai új tagországai különleges pénzügyi támogatásban részesüljenek a jelenlegi pénzügyi-gazdasági válság leküzdése érdekében. Andrus Ansip észt kormányfő, miután részt vett ezen országok vezetőinek brüsszeli különtalálkozóján, majd pedig az ezt követő uniós csúcstalálkozón, újságíróknak a két tanácskozás között elmondta: „nagyon ellenzi”, hogy ilyen alapon egymástól elkülönülő országcsoportokat hozzanak létre az EU-n belül. – Nem hiszem, hogy különtámogatásra lenne szükség a közép– vagy a kelet-európai államok számára, ezek ugyanis egymástól is nagyban különböznek – mondta. Mint hozzátette, Észtország például jelentős pénzügyi tartalékokkal rendelkezik.
(hírTV, MTI)
