Gazdasági válságban a kormányzat kötelessége sajátos eszközök alkalmazása azért, hogy a nehéz helyzetben élő családok ne szegényedjenek el még jobban – jelentette ki Ferge Zsuzsa szociológus szerdán budapesti sajtótájékoztatóján. „A válság senkinek nem tesz jót, mindenki veszíthet. A szegények a legsérülékenyebbek, a legkevesebb a védelmük és a tartalékuk. A politika és a kormányzat (...) kötelessége, hogy sajátos és külön eszközöket vessen be azért, hogy a legrosszabb helyzetűek még meg tudjanak maradni (...) valamilyen létszinten” – fogalmazott Ferge Zsuzsa a Magyar Szegényellenes Hálózat által a szegénységben élő gyerekes családok helyzetéről készített jelentés bemutatóján.
A szociológus szerint a kormányzati válságkezelésben nincs előtérben a gyermekek védelme, annak ellenére, hogy az egyszerre erkölcsi kötelesség és hosszú távú érdek. Arra a kérdésre, hogy milyen szociálpolitikai eszközöket lehetne alkalmazni a kiadáscsökkentés érdekében, példaként említette azt a javaslatot, amely szerint gazdasági válság idején az egygyerekes családoknál a családi pótlékot a felére csökkentenék vagy felfüggesztenék, kivéve a három vagy öt éven aluli gyerekeseknél, az egyszülősöknél és a fogyatékos gyerekeseknél. Ez önmagában 20-30 milliárd forintot hozna – mutatott rá Ferge Zsuzsa.
Gondot jelent a mindennapi megélhetés
Farkas Zsombor, a szegényellenes hálózat munkatársa közölte: 2008-ban az ország 26 településén összesen 79 szegény vagy annak közelében élő három- és többgyermekes családot kérdeztek meg, akiknek a tapasztalatait gyűjtötték össze a jelentésben. A jelentést összegezve elmondta: a családok többségének gondot jelent a mindennapi megélhetés, a gyereknevelés költségeinek előteremtése; a családi pótlék a szülők számára olyan biztos, kiszámítható bevétel, amely nélkül komoly hiányok jelentkeznének a költségvetésükben.
A szülők fontosnak tartják gyerekeik óvodáztatását, iskoláztatását, ennek megfelelően szinte minden gyerek jár oktatási intézménybe. Magas azoknak a családoknak az aránya, akik csak a „legális uzsora” igénybevételével képesek időlegesen áthidalni különböző krízishelyzeteket, a rettentően magas kamatozású hitel a családok szegénységét tovább mélyíti. A családok mintegy kétharmada vett fel kölcsönt pénzügyi szolgáltatótól – mondta Farkas Zsombor. A családok életében a feketemunka fontos kiegészítője az alacsony legális jövedelemnek és a segélynek.
A megkérdezettek beszámoltak arról, hogy szegénységük vagy cigány származásuk miatt kirekesztődnek számos lehetőségből. Farkas Zsombor szerint az országos adatokból az látszik, hogy a kormányzati erőfeszítések ellenére a gyerekszegénység növekedését nem sikerült megállítani. A kormányzati politika figyelme lanyhulni látszik a gyerekszegénység ügyében – mondta. A Vágóképek – Rögzítve 2008 címmel kiadott jelentést a Miniszterelnöki Hivatal felkérésére készítették el.
(MTI)
