Megszűnik a 13. havi nyugdíj, 65 évre nő a nyugdíjkorhatár

Fokozatosan 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár 2027-ig, és jövőre megszűnik a 13. havi nyugdíj – ismertette a kormány a parlament elé pénteken benyújtott előterjesztésének fontosabb elemeit a szociális miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője közölte: a kormány hetek óta koncentrált támadást folytat a nyugdíjasok ellen. Intézkedései közül számos rendkívül hátrányosan érinti a nyugdíjasokat.• További kiadáscsökkentéseket tervez a kormány• Hitelből élünk: újabb 2 milliárd eurós keretet hív le a kormány

MNO
2009. 03. 13. 17:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fokozatos korhatáremelés 2016-tól indul el olyan módon, hogy az az egyes korosztályok számára évente négy hónappal emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az 1962-ben születettek lesznek azok, akik először 65 évesen mennek nyugdíjba 2027-ben.

Szűcs Erika bejelentette azt is, hogy a 13. havi járandóság beépül a nyugdíjukba azoknak, akik 2009-ben nyugellátásban részesültek, és jogosultak voltak erre a juttatásra. Mivel a maximum 80 ezer forintos éves összeg havi bontásban épül be a nyugdíjba, a plusszösszeg havonta legfeljebb 6670 forint lehet.

A miniszter azt mondta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a 13. havi nyugdíj rendszere nem fenntartható, ezért javasolják a megszüntetését. A jövőben nemcsak a korhatár előtti nyugdíjasoknak, hanem minden nyugdíjba vonulónak meg kell szüntetnie a munkaviszonyát. A korhatár feletti nyugdíjas nyugdíj mellett újra vállalhat munkát. A szakminiszter közölte: az intézkedésektől azt várják, hogy aki tud, minél tovább dolgozzon.

Az évi nyugdíjemelés kiszámítása is megváltozik a jövőben: a javaslat szerint megmaradna a svájci indexálás „logikája”, ám az arány eltérő lenne, a GDP-növekedéstől függően. Így például 2-3 százalékos GDP-növekedésnél 80 százalékban az árak alakulását, míg 20 százalékban a keresetek növekedését vennék figyelembe. Nagyobb gazdasági növekedés esetén a két tényező közötti különbség csökkenne, és 4 százalék feletti GDP-nél 50-50 százalékra egyenlítené ki egymást az arány.

Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára közölte: az intézkedésektől azt várják, hogy mérsékelni tudják 2020-tól a nyugdíjkiadások növekedését. Ez azt jelenti, hogy a 2050 körülre (intézkedés nélkül) számított 12 százalék körüli nyugdíjkiadások aránya visszavihető 9 százalékra.

A kormány támadást folytat a nyugdíjasok ellen

„Ott tartunk, hogy a nyugdíjak reálértéke ismételten csökkenni fog (...) a kormány elveszi a 13. havi nyugdíjat és a számítási rendszer átalakításával egyértelműen nehéz helyzetbe hozza a nyugdíjasokat” – mondta Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője. Mint hozzátette: az áfa-emelés is egyértelműen a nyugdíjasokat sújtja leginkább, hiszen az alapvető fogyasztási cikkek, élelmiszerek drágulni fognak és az infláció a tervezettől eltérő mértéke is a nyugdíjak reálértékének csökkenését okozza.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.