Megszűnik a 13. havi nyugdíj, 65 évre nő a nyugdíjkorhatár

Fokozatosan 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár 2027-ig, és jövőre megszűnik a 13. havi nyugdíj – ismertette a kormány a parlament elé pénteken benyújtott előterjesztésének fontosabb elemeit a szociális miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője közölte: a kormány hetek óta koncentrált támadást folytat a nyugdíjasok ellen. Intézkedései közül számos rendkívül hátrányosan érinti a nyugdíjasokat.• További kiadáscsökkentéseket tervez a kormány• Hitelből élünk: újabb 2 milliárd eurós keretet hív le a kormány

MNO
2009. 03. 13. 17:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fokozatos korhatáremelés 2016-tól indul el olyan módon, hogy az az egyes korosztályok számára évente négy hónappal emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az 1962-ben születettek lesznek azok, akik először 65 évesen mennek nyugdíjba 2027-ben.

Szűcs Erika bejelentette azt is, hogy a 13. havi járandóság beépül a nyugdíjukba azoknak, akik 2009-ben nyugellátásban részesültek, és jogosultak voltak erre a juttatásra. Mivel a maximum 80 ezer forintos éves összeg havi bontásban épül be a nyugdíjba, a plusszösszeg havonta legfeljebb 6670 forint lehet.

A miniszter azt mondta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a 13. havi nyugdíj rendszere nem fenntartható, ezért javasolják a megszüntetését. A jövőben nemcsak a korhatár előtti nyugdíjasoknak, hanem minden nyugdíjba vonulónak meg kell szüntetnie a munkaviszonyát. A korhatár feletti nyugdíjas nyugdíj mellett újra vállalhat munkát. A szakminiszter közölte: az intézkedésektől azt várják, hogy aki tud, minél tovább dolgozzon.

Az évi nyugdíjemelés kiszámítása is megváltozik a jövőben: a javaslat szerint megmaradna a svájci indexálás „logikája”, ám az arány eltérő lenne, a GDP-növekedéstől függően. Így például 2-3 százalékos GDP-növekedésnél 80 százalékban az árak alakulását, míg 20 százalékban a keresetek növekedését vennék figyelembe. Nagyobb gazdasági növekedés esetén a két tényező közötti különbség csökkenne, és 4 százalék feletti GDP-nél 50-50 százalékra egyenlítené ki egymást az arány.

Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára közölte: az intézkedésektől azt várják, hogy mérsékelni tudják 2020-tól a nyugdíjkiadások növekedését. Ez azt jelenti, hogy a 2050 körülre (intézkedés nélkül) számított 12 százalék körüli nyugdíjkiadások aránya visszavihető 9 százalékra.

A kormány támadást folytat a nyugdíjasok ellen

„Ott tartunk, hogy a nyugdíjak reálértéke ismételten csökkenni fog (...) a kormány elveszi a 13. havi nyugdíjat és a számítási rendszer átalakításával egyértelműen nehéz helyzetbe hozza a nyugdíjasokat” – mondta Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője. Mint hozzátette: az áfa-emelés is egyértelműen a nyugdíjasokat sújtja leginkább, hiszen az alapvető fogyasztási cikkek, élelmiszerek drágulni fognak és az infláció a tervezettől eltérő mértéke is a nyugdíjak reálértékének csökkenését okozza.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.