A szociális és munkaügyi miniszter elmondta, hogy az elmúlt 20 évben számtalan intézkedés, évente több tízmilliárd forint szolgálta a leszakadó rétegek felzárkóztatását, ám ezen erőfeszítéseknek mégis elmaradt az átütő hatása. Ennek többféle oka van, közöttük szerepel a romák esetében, hogy a rendszerváltás nyomán a cigányság valósággal kiszakadt a társadalom egészéből. A számukra munkát jelentő bányászat, kohászat, a mezőgazdasági szövetkezetek megszűnésével tömegesen egzisztencia nélkül maradtak, a versenygazdaság elfordult tőlük. A magukra maradottságra jellemző például, hogy banki kölcsönökre sem számíthatnak, ezért gyakran az uzsorások kiszolgáltatottjaivá válnak – tette hozzá a miniszter.
Ezzel egyébként Szűcs nem mondott újat, az MNO igen részletesen foglalkozik a problémával.
A tarthatatlan helyzeten a változtatás – az anyagi ráfordításon túl – a többségi társadalom részéről türelemmel, a romák felől pedig belátással érhető el. Így lehet mérsékelni a napjainkban tapasztalható, a romák és a többségi társadalom között feszülő társadalmi frusztrációt is – mondta Szűcs Erika. Az eredmények között említette a középiskolás cigány gyerekek felzárkóztatására, ösztöndíjaik kifizetésére tavaly fordított 500 millió forintot, amelyből 13 ezer fiatal részesült.
Ugyancsak sikeres a „Lépj egyet előre” program, ennek jóvoltából 23 ezer felnőtt, közöttük sok roma vett részt a munkaerőpiacra jutáshoz esélyt teremtő képzésben. A feladatok között a miniszter az „Út a munkához” program megvalósítását nevezte meg. Ebben – álláspontja szerint – az önkormányzatoknak is szerepet kell vállalniuk, hogy a működtetésükben lévő óvodákban például dadusi, az iskolákban pedellusi állást biztosítsanak romáknak, továbbá az idősgondozásba is bevonják őket. Ez ugyanis, a munkaalkalom megteremtésén túl az integrálódást, egymás kultúrájának jobb megismerését, ezáltal a közeledést is elősegítheti – fejtette ki a miniszter.
(MTI/MNO)
