A hirtelen beütött gazdasági válságban egyre többen kerültek az utcára. A kormány képtelen volt úrrá lenni a helyzeten, egyetlen ötlete az volt, hogy az adófizetőkből préselje ki a költségvetés hiányát. A közvélemény megelégelte a kormány tehetetlenségét, az emberek elveszítették a bizalmukat a kormánnyal szemben és kitört a forradalom – e szavakkal nyitotta meg beszédét Orbán Viktor az 1848-as forradalomra emlékezve.
A pozsonyi országgyűlésen Kossuth beszédében a gúzsba kötő terhek megszüntetését, új országgyűlést követelt. Ahol milliók kérnek, ott a kérelem nem sóhaj – idézte Kossuth szavait a Fidesz elnöke.
Képes-e egy ember megváltoztatni a világot?
1848-ban egy korszakos átalakulás zajlott, olyan, mint ma – állította párhuzamba Orbán Viktor a múlt és a jelen eseményeit. Az effajta születés fájdalom és nehézségek között lehetséges. Sokan a magyar nemzet elsorvadásától tartottak, azonban a változtatni akarók egyre többen voltak és utat követeltek a jövőnek. Az új világot a katonai csapás sem tartóztatta fel, és a forradalommal egy sokkal erősebb ország lett Magyarország, mint korábban volt – mondta a volt miniszterelnök.
Mire képes egy ember? Képes-e egy ember megváltoztatni a világot? – tette fel a kérdést Orbán Viktor. Ilyen időben, mint manapság, úgy érezzük, egy ember nem tudja megváltoztatni a világot, ám ha Petőfire gondolunk, akkor mégis úgy látjuk, hogy lehetséges, hiszen a forradalommal megváltoztatták a történelem menetét – mondta.
Miért voltak rá képesek? Ennek nyitját keressük minden március 15-én – mondta Orbán Viktor. Nem volt varázspálcájuk, Kossuthtól Petőfiig mindegyik forradalmár ugyanolyan földi halandó volt, mint mi – tette hozzá. „Hazát kell teremteni” – idézte fel Petőfi szavait a Fidesz elnöke, majd azzal folytatta: Petőfiék tudtak hinni, nemcsak a gondviselésben és a hazában, hanem abban is, hogy akaratukkal képesek változtatni. Orbán szerint ez azt üzeni számunkra, hogy mi is képesek vagyunk változtatni, ha hiszünk szabad akaratunk erejében.
Reszketni méltóztatnak, mint a Helytartótanács 1848-ban
Közénk hintik a kishitűség és az apátia magvait, szomorú alakokat gyúrnak a tetterős magyarokból – jelentette ki a polgári kormány miniszterelnöke. A „reménytelenség embereiről” szólva megjegyezte: a változásoktól úgy reszketnek, mint ahogy a Helytartótanács 1848-ban reszketni méltóztatott.
A jelenlegi válságot úgy értékelte: ez csak egy jele egy mélyebb változásnak. A világ új irányba halad hétmérföldes léptekkel. „Mi pedig vakvágányon állunk” – folytatta, rámutatva, hogy a hatalmon lévők „dölyfösek”. Orbán úgy látja, a magyarországi válság politikai természetű, mert egy olyan politikai klán uralja az országot, amely nem tud beletörődni a bukásba.
A részeg ember és a szocialista szamárkóró
Beszédében a rendszerváltozást követő helyzettel is párhuzamot vont: „Lebontottuk a régi világot, de Magyarország újjászületése elmaradt, ezért kapott lángra a szocialista szamárkóró”, az ország csődben, az állam romokban, „a tőzsde inog, mint részeg ember a felcsúti éjszakában”. A Fidesz elnöke megújulásra szólított fel: „Képesek vagyunk rá, mert amibe belekezdünk, végig kell csinálnunk. Együtt küldtük haza a tányérsapkás katonákat is” – emlékeztetett Orbán.
Merjünk rabok lenni?
Kétféle embert ismerünk: a tegnap rabjait és a holnap szabadjait, miközben a kormány azt üzeni, hogy „merjünk rabok lenni” – fogalmazott a pártelnök. A válságból való kilábaláshoz az 1848-as receptet ajánlotta: a hitet. „Nekünk senkivel szemben sem kell meghunyászkodnunk, vissza kell követelnünk a hazánkat a reménytelenség embereitől, akik vissza akarták forgatni az idő kerekét” – zárta beszédét Orbán Viktor.
(Orbán Viktor beszédét meghallgathatják 18.30 perckor a Lánchíd Rádióban, 22.05-kor megtekinthetik a Hír TV-n.)
origo.hu
Megerőszakolta főnöke feleségét egy gyulai vízvezetékszerelő, amíg a főnök kórházban feküdt
