Mint írják, az elnökhelyettesi pályázatok véleményezését azonban nem tette lehetővé, amit azzal indokolt, hogy ezt egy pályázó ugyan kifejezetten kérte, a másik kettő azonban nem járult hozzá; egyikük azt is kifejezésre juttatta, hogy büntetőjogi feljelentéssel él azzal szemben, aki a pályázatát nyilvánosságra hozza.
Miután a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese – szavai szerint – nem kíván törvénysértő és vádlott lenni, az ülést nyomban berekesztette, és a Legfelsőbb Bíróság talárban jelen lévő – esküjük szerint titoktartásra kötelezett – bíráinak legnagyobb megrökönyödésére sietve elhagyta a kivilágított dísztermet – áll a közleményben.
A Legfelsőbb Bíróságnak tavaly június óta nincs elnöke. Azóta az államfő két személyt jelölt a posztra, ám ők az Országgyűlésben tartott három szavazás egyikén sem kapták meg a megválasztásukhoz szükséges számú igen szavazatot. A LB elnökének megválasztásához az összes parlamenti képviselő kétharmadának támogatására van szükség. A LB elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettesének, Kaposvári Bertalannak a megbízatása április 1-jén a bírák jogállásáról szóló törvény értelmében megszűnik, mivel betölti 70. életévét.
A LB elnökhelyettese csütörtökön azt közölte, hogy hárman pályáztak az elnökhelyettesi posztra, a pályázók személye és a pályázatok tartalma azonban szolgálati titok. Ezt pénteki közleményében is megerősítette Kaposvári Bertalan, hozzátéve, hogy a bírósági szervezeti törvény szerint a LB elnökhelyettesi állására kiírt pályázat véleményezési joga az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) illeti, nem pedig a Legfelsőbb Bíróság teljes ülését.
A vonatkozó rendelkezések szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét – az OIT előzetes véleményének beszerzésével, a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára – a köztársasági elnök hatéves időtartamra nevezi ki.
(OS/MTI)
Fradi
Kubatov Gábor az MLSZ után most a játékvezetőkbe szállt bele
