Kínos kérdések Draskovicsnak

Balog Zoltán a szombati tüntetés feloszlatása és a gárdista ruházatért indult eljárások miatt vonta kérdőre kedden Draskovics Tibort. Eközben a rendészeti miniszter arról beszélt, hogy a jogállam alapját kezdi ki, aki szembeszegül a bíróság döntésével. Húsz panasz érkezett keddig a rendészeti panasztestülethez és az ombudsmanhoz a hét végi oszlatás miatt.

Nem világos, milyen indokok alapján döntöttek az Erzsébet téri gyülekezés feloszlatása mellett. Milyen indokok alapján rabosítottak és hány személyt az ott gyülekezők közül? Mi a jogalapja az országos rendőrfőkapitány azon intézkedésének, hogy egyes állampolgárokat öltözetük alapján jogsértés gyanújával a rendőrök igazoltatni kötelesek, s eljárás alá vonhatják őket? – többek között ezeket a kérdéseket intézte írásban Balog Zoltán (Fidesz), az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke Draskovics Tiborhoz. Balog Zoltán álláspontja szerint „ha a rendőrség vagy bármely más hatóság a törvény betartása és betartatása helyett politikai megrendelés alapján dönti el, hogy mit szabad és mit nem szabad, akkor előbb-utóbb eljutunk a gyülekezés és szólásszabadság jogának korlátozásához”. Balog levelében utalt arra, hogy nem érti, milyen indokok alapján utasították el a szombatra bejelentett tüntetések tudomásulvételét.

Draskovics Tibor keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a jogállam alapjait próbálja kikezdeni, aki szembeszegül a bíróság döntésével, és aki ezt teszi, annak számolnia kell a törvényes következményekkel. „Ha ezt az Európai Parlamentbe képviselőt juttató párt elnöke teszi, az különösen súlyos” – fogalmazott a miniszter. Draskovics szerint aki a feloszlatott egyesület tevékenységét kívánja folytatni, annak tudnia kell, hogy bűncselekményt követ el, és aki erre szervez demonstrációt, az alkotmányellenes céllal szervez demonstrációt, a rendőrségnek pedig kötelessége a bűncselekmények megakadályozása.

Ezzel szemben Juhász Imre polgári eljárásjogász még hétfőn úgy nyilatkozott: a Magyar Gárdát feloszlató ítélet még nem végrehajtható, mivel nincs írásba foglalva, és nem kézbesítették ki, így erre hivatkozva nem léphetett volna fel a rendőrség a gárdista ruhásokkal szemben.

Keddig tizenöt panaszt nyújtottak be a Független Rendészeti Panasztestülethez a szombati oszlatás és tömeges előállítások miatt, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához pedig további öt panasz érkezett.

(MN, MNO)