Ezt erősítette meg a MÁV Zrt. vasútbiztonsági osztálya: a vonat mozdonyán szolgálatot teljesítő mozdonyvezető tévedését, hibáját korrigálni hivatott úgynevezett egyesített éberségi és vonatbefolyásolási berendezés valójában csak a nevében teljesíti azt, amit a gyakorlatban tudnia kellene – áll a szervezet közleményében. Mint írják, erre a Monorierdőnél bekövetkezett emlékezetes tavalyi balesetet követően már a MÁV Zrt. távközlő, erősáramú és biztosítóberendezési igazgatósága is rámutatott.
Az említett rendszer harminc éve történt kiépítését, alkalmazását megelőzően a hálózaton közlekedő vonatokat továbbító mozdonyokon legalább két forgalmi vizsgával rendelkező munkavállaló teljesített szolgálatot. Mindez annak érdekében történt, hogy a mozdonyvezető esetleges tévedéséből, figyelmetlenségéből, fáradtságából adódó baleseti kockázatot minimalizálják. A mozdonyvezetőn kívül a vezetőálláson tartózkodó második személy kötelezettsége volt ugyanis többek között a pálya menti jelzők megfigyelése, az azokon látott jelzés szóbeli megerősítése a mozdonyvezető részére. Így amennyiben a mozdonyvezető elnézte a jelzőt, vagy nem tudta kellően megfigyelni, az nem vezetett feltétlen katasztrófához. A kétfős személyzetet volt hivatott kiváltani a napjainkban is használt rendszer. Ez azonban a MÁV Zrt. vasútbiztonsági osztálya szerint alkalmatlan erre a feladatra – írják.
Emiatt a VDSZSZ követeli, hogy amíg a biztonságos vonatközlekedést garantáló rendszer nem működik a hálózaton, addig a mozdonyok vezetőállásain a mozdonyvezetőn kívül ismételten egy második, „figyelő” vasutas is teljesítsen szolgálatot. A szakszervezet azonnali intézkedést kért a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz elküldött levelében.
(MNO)
