A felügyelőbizottság nem tudott a BKV-szerződésekről?

A BKV felügyelőbizottsága (fb) nem tudott a cég vezetőivel aláírt menedzserszerződésekről, mert azok megkötése nem az fb, hanem a mindenkori vezérigazgató feladatköre – mondta Székely Gábor, a bizottság elnöke hétfőn, a testület ülésének szünetében újságíróknak Budapesten.

Ezekről a szerződésekről nemcsak az fb, de az igazgatóság és a tulajdonos sem tudott – közölte Székely Gábor. Hozzátette, hogy mind a 96 a belső ellenőrzés által feltárt szerződést meg fogják vizsgálni szeptember 30-ig. Közölte: a vizsgálat fogja kideríteni, hogy mely szerződések aggályosak.

Vitézy Dávid, a bizottság Fidesz által delegált tagja újságíróknak azt mondta: nagyon sok olyan részlet előkerülhet a szerződésekről, amely „az egyébként is arcpirító számokat bűncselekménnyé teheti”. Közölte: ki kell deríteni, hogy voltak-e olyanok, akik többet kaptak közös megegyezéssel történő felmondás esetén annál, mint ha rendes felmondással elküldték volna őket. Mint hozzátette, úgy tűnik, voltak ilyen vezetők, ez viszont felveti a hűtlen kezelés gyanúját. Vizsgálni fogják a tovább foglalkoztatásokat is, mivel többen voltak olyanok, akik a végkielégítés kifizetése után is a cég alkalmazásában maradtak. A szeptember 30-án elkészülő vizsgálati anyagnak javaslatot kell tennie arra, hogy milyen esetben szükséges jogi lépés és mikor kell büntető feljelentést tenni, erről határozatot is elfogadott az fb – mondta Vitézy Dávid. Közlése szerint a jelenlegi vezetői szerződések „egyértelműen aggályosak erkölcsileg” és a vezérigazgató szerződése is ilyen, ezért azt is át kell alakítani.

Kocsis István, a BKV vezérigazgatója az ülés szünetében közölte: saját szerződését „aggálytalannak” tartja, mivel azt a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat hagyta jóvá és annak az egyéb vezetők szerződéseihez nincs köze, mert a vezérigazgatói szerződésekre külön szabály vonatkozik. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy célszerű megváltoztatni a javadalmazási rendszert, erre elkészítettek egy anyagot is. Hozzátette: a jó szakembereket meg kell fizetni és meg kell tartani, de a premizálás nem lehet automatikus, annak értékeléshez, feladatkiíráshoz kell kapcsolódnia, a lelépési pénzeknek pedig „józan” felső határt kell szabni. Kocsis István szerint erre a határozatlan idejű szerződések újbóli bevezetése lehet a megoldás. Arra a kérdésre, hogy a menedzsment eltitkolhatta-e a szerződéseket, azt mondta: a mindenkori vezérigazgató dolga, hogy ad-e ezekről tájékoztatást vagy sem, de a tulajdonosnak tudnia kellett a „struktúráról”, hiszen a javadalmazási szabályzatot a tulajdonos fogadta el.

(MTI)