Hétfőn teszi le a képviselői esküt a szabad demokrata Ikvai-Szabó Imre, aki a szintén SZDSZ-es Fodor Gábort váltja. Fodor Gábor korábbi pártelnök szeptember 14-én mondott le parlamenti mandátumáról. Döntését azzal indokolta, számára vállalhatatlan, hogy ma Magyarországon nincs párbeszéd, együttműködés és összefogás sem.
Az Országgyűlés várhatóan elfogadja az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. A dokumentum célja: hosszú távon biztosítani, hogy időben és megfelelő módon tudjunk felkészülni az idősödésre, hogy az idősek minél tovább tudjanak aktívak és függetlenek maradni. Fontos, hogy minden idős ember megfelelő szolgáltatáshoz juthasson és biztonságban érezhesse magát – olvasható az előterjesztésben.
A képviselők várhatóan döntenek a Szülőföld Alap 2008-as tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról. A 2005-ben létrehozott alapból a múlt évben körülbelül kétmilliárd forintos összegben osztottak ki támogatásokat, az alaphoz mintegy háromezer pályázat érkezett, ennek mintegy felét ítélték támogatandónak.
Várhatóan elfogadják az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 2008-as tevékenységéről szóló beszámolót. Majtényi László, a testület elnöke az általános vitában azt emelte ki: a gyűlöletbeszéd, a közösségek méltóságának kérdéséről alapjogi döntéseket hoztak, illetve a vallásszabadsággal kapcsolatos határozatok is születtek.
Az Országgyűlés dönt három olyan nemzetközi egyezmény felmondásáról is, amelyek még az 1910-es évek végén, illetve az 1920-as években születtek. Az egyezmények annak idején a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) égisze alatt jöttek létre, s a nőknek a szülés előtt és utána való foglalkoztatásáról, a foglalkozási betegségek kártalanításáról, valamint a kivándorlók hajókon történő felügyeletének egyszerűsítéséről szólnak. A határozathozatalok után kezdődik az ORTT 2008-as költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája.
Lefolytatják a Baráth Etele (MSZP), Matolcsy György (Fidesz) és Szászfalvy László (KDNP) által benyújtott, a szomszédos országokhoz fűződő közlekedési kapcsolataink erősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. Ebben újabb határátkelők építését, illetve ezek megvalósítására egy központi programot sürgetnek, valamint hogy az EU belső határává váló szakaszokon mielőbb álljanak helyre a közlekedési kapcsolatok. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvénymódosítás azt tartalmazza, hogy a bolognai rendszerre való átállás miatt lesz egy kétéves átmeneti időszak, amikor a külföldön szerzett oklevele elismerését kérő megjelölheti, hogy az oklevele által tanúsított végzettségi szintet főiskolai vagy egyetemi végzettségi szintként, avagy alapfokozatként vagy mesterfokozatként kéri az eljáró hatóság által elismerni.
Elkezdődik az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája is. Ennek célja, hogy a közösségi joggal összhangban minél inkább a fogyasztás helyéhez közelítsék a forgalmi adóztatást, egyidejűleg megteremtve a határon átnyúló szolgáltatások tekintetében az ellenőrzési rendszert azáltal, hogy azokról kötelező lesz a termékekhez hasonlóan összesítő nyilatkozatot adni. Megvitatják a közösségi vámjog végrehajtásáról, a Vám- és Pénzügyőrségről, valamint a kulturális örökség védelméről szóló törvények módosítását. A jogharmonizációs célú javaslatok többek között a gazdasági szereplők nyilvántartására szolgáló új közösségi nyilvántartási szám (EORI-szám) alkalmazásával kapcsolatos szabályok kialakítását, az egyszerűsített vámeljárások engedélyezését, s a műtárgykiviteli engedélyezési rend átalakítását tartalmazzák.
Kedden folytatódik a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat általános vitája, amelynek során először szólal fel hallássérült képviselő, a fideszes Kósa Ádám európai parlamenti képviselő a magyar Országgyűlésben. A politikus jelnyelven szólal fel, a jelenlévő képviselőknek jeltolmácsok fordítják a beszédet.
Lefolytatják a 2008-as költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, illetve a zárszámadás végrehajtásának ellenőrzéséről szóló állami számvevőszéki jelentést. Az államháztartás tavalyi deficitje a tervezett 1.221,8 milliárd forint és a GDP 4,5 százaléka helyett 26,9 százalékkal kevesebb 893,7 milliárd forint, a GDP 3,4 százaléka lett. Az államháztartás egyenlege – amely a nettó kamatkiadások nélkül mutatja a mérleget – tavaly többletet mutatott, ugyanakkor az államadósság 2.518,4 milliárddal tovább nőtt. Ebből 1.824,8 milliárd forintot tett ki a Nemzetközi Valutaalappal, az EU-val és a Világbankkal kötött hitelmegállapodás alapján lehívott összeg. Az Állami Számvevőszék jelentésében kedvezőnek minősítette, hogy 2008-ban az államháztartás hiánya kisebb volt a tervezettnél, de azt is megállapította, hogy továbbra is tapasztalhatók a korábbi hiányosságok, a zárszámadás nem kellően átlátható.
(MTI)
