A magyarországi zsidóság szellemiségének értékei – a szabadság iránti vágy, a haladásba vetett hit, az emberi méltóság tisztelete és a közösség vállalása – felemelték az egész nemzetet, és az ország történetének egyik legvirágzóbb korszakát eredményezték. Ezek nélkül gyengébb lenne a magyar nemzet – hangsúlyozta a kormányfő.
Bajnai Gordon rámutatott: nincs más dolgunk, mint őrizni ezeket az értékeket, hogy 150 év múlva is ünnepelhessék zsidók és nem zsidók azt az ünnepet, amelynek legfőbb üzenete az emberség és az összetartás.
Történeti kiállítás
Az európai zsidó kultúra napján ünnepélyes keretek között megnyitották a budapesti Dohány utcai zsinagóga történetét bemutató, a tervek szerint egy éven keresztül megtekinthető kiállítást; a gyűjteményt az egyházi épület fennállásának 150. évfordulója alkalmából mutatták be. Gergely József, a VII. kerület alpolgármestere ünnepi beszédében kifejtette: ez a városrész sokféle kultúra találkozási pontja, ezek között a Dohány utcai zsinagóga fontos színfolt, kiemelkedő hely, amelynek önkormányzati támogatása éppen ezért lényeges. Kiemelte, hogy a zsinagóga várja a kerületi iskolák tanulóit, akik szervezett látogatás keretében ismerkedhetnek meg a 150 éves épület történetével.
Az eseményen megjelent többek között Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Tarlós István, a fővárosi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője és Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija. A zsinagóga a magyarországi zsidóság szimbóluma. Pesten 1827-ben ötezer zsidó lakott, a kisebb zsinagógákban már nem fértek el, ezért 1845-ben megvették a mai Dohány utcai zsinagóga telkét. A vallási épület megtervezésére pályázatot írtak ki, amelyet Ludwig Förster építész nyert el. A 2840 ülőhellyel rendelkező zsinagóga később a többi vidéki magyarországi zsinagóga építéséhez is mintául szolgált.
Bemutatták az emlékérmet
Bemutatták a Budapesti Dohány utcai zsinagóga elnevezésű emlékérmet a fővárosban vasárnap abból az alkalomból, hogy a magyarországi neológ zsidóság szakrális épülete ezen a napon lett 150 éves.
Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatón beszédében kiemelte: a zsinagóga „végrehajtott egy olyan bravúrt, hogy 150 év alatt folyamatosan üzemelt” a zsidóság vallási épületeként. Történt ez annak ellenére, hogy ez alatt a 150 év alatt dúlt két világháború, lezajlott egy szörnyű holokauszt, és még a békeidőkben is volt olyan időszak, amikor „nem volt divat zsidónak lenni” – jegyezte meg.
(MTI)
