Öt hónappal ezelőtt arra szerződtünk, hogy kezeljük a válságot, megóvjuk a munkahelyeket – mondta el napirend előtti felszólalásában Bajnai Gordon miniszterelnök. Ez idő alatt a gazdasági összeomlást megakadályoztuk – tette hozzá. Bajnai ezért az eredményekért köszönetet mondott a parlament felelős többségének, de mint mondta, „a neheze még hátra van”. Bajnai szerint 30 milliárd forintot fordítottak munkahelyek megőrzésére, amelynek eredményeképpen 70 ezer állást mentettek meg.
A vállalkozások helyzetéről Bajnai elmondta, hogy célzottan támogatták őket, melynek eredményeként az építőipar termelése 16 százalékkal növekedett júliusban. A miniszterelnök nagy eredménynek nevezte, hogy öt hónap alatt az euró 300-ról 270 forintra erősödött. A forinterősödés következtében pedig csökkentek a hitellel rendelkezők törlesztőterhei – tette hozzá.
Bajnai kijelentette, hogy hazánk csődkockázati besorolása a harmadára csökkent, a recesszió végére pedig nálunk lehet Európában az egyik legkisebb a hiány. A miniszterelnök egy elemzésre hivatkozva közölte, hogy hazánk a térségben az eurót leghamarabb bevezetők közé fog tartozni.
Ez lesz az utolsó válságkezelő költségvetés?
A pénzügyi bizalomról szólva két fontos dolgot említett: „megszereztük és törékeny”. A kormányfő kérte a Tisztelt Háztól a 2010-es költségvetés elfogadását annak kőbe vésett számaival együtt – azért, hogy „a fejlődés haszna mindenki számára érezhető legyen”. Mint fogalmazott, rossz úton jár, aki a felelőtlen ígérgetés és a populizmus útját járja, „könnyű most népszerű dolgokat megígérni” – fejtegette. Bajnai kijelentette: ez lesz az utolsó válságkezelő költségvetés, ami már lehetőséget teremt az adócsökkentésre is, igaz, „nem lehet most ennél többet osztani”.
A kormányfő szerint „nem hagyhatjuk szétszakadni az országot”, közbiztonság és létbiztonság kell, amihez a kormány Út a munkába programja segít, és amiből már 90 ezer ember részesülhetett. Szólt a krízisalapról is, aminek köszönhetően – mint fogalmazott – „tízezreket mentettünk meg otthona elvesztésétől”.
Cigánytelepek, kihívások
A következő 10 év legnagyobb társadalmi-politikai kihívásának nevezte a cigányság kérdését. „Aki ezt szívével nem látja be, eszével kell, hogy megértse” – szögezte le. A problémakör fontos kitörési pontjaiként említette az oktatást – ezen belül is a „jól működő tanoda programot” –, a cigánytelepek felszámolását és a foglalkoztatást. Bajnai megígérte: 200 diplomás romát vesznek fel a közigazgatásba.
Rendet tenne?
Nem olcsó populizmusra van szükség a pénzügyi szektorban sem, hanem arra, hogy csökkenjen az emberek kiszolgáltatottsága – közölte Bajnai. A miniszterelnök az utóbbi ellen tett lépésnek tartja a bankok számára kidolgozott magatartási kódexet. „Rendet teszünk itt is” – közölte a kormányfő.
A közbiztonságról Bajnai úgy szólt: ha meginog a biztonságba vetett bizalom, akkor azt egyetlen pozitív statisztikával sem lehet magyarázni. A Gyurcsány-kormány gazdasági minisztere szerint „a válságkezelő kormány azt üzeni a polgároknak, hogy az állam megvédi őket és ebben sem pénz sem a jogszabályok hiánya nem állhat az útjában”. „Rend a lelke mindennek, így tanultam nagyapámtól” – mondta. Beszélt a hamarosan felálló, és a rendőrséggel együttműködő faluőrségről is, de Bajnai szerint a közbiztonságot az is erősíti majd, hogy a rendőrség fel fog lépni a „tyúk- és biciklilopások ellen is”. „Bűn nem maradhat büntetlenül” – fogalmazott a miniszterelnök aki a politikai terrorizmusról is beszélt. Két radikális csoport lekapcsolásáról is szólt, valamint kijelentette: „minden lehetséges eszközzel felvesszük a küzdelmet ellenük.”
Nem pankrációt folytatott Ficóval
A magyar-szlovák kapcsolatok kapcsán Bajnai azt jegyezte meg: kimozdultunk a mélypontról. Elmondta: nem öncélú pankráció zajlott a szlovák kormányfővel folytatott egyeztetésen, hanem eredmények születtek. A politikus ilyennek tartja azt, hogy a szlovák fél az EBESZ szempontjai alapján új kisebbségvédelmi jogszabály kidolgozására tett ígéretet.
Minden háziasszony érti
Felelős, fegyelmezett költségvetésről is beszélt a miniszterelnök. Bajnai szerint a Ház nagyobbik fele felismerte, hogy intézkedéseik hosszabb távon jók, és hogy pártérdekek helyett a közérdekek mentén cselekedtek.
„Ahhoz, hogy megerősödjünk, annyit kell költenünk, amennyi bevételünk van. Érti ezt minden háziasszony.” Szónoklatának utolsó részében a kormányfő elismerte, hogy Magyarország rosszabb pozícióból indult a válság elleni küzdelemben, mint a többi ország, de úgy látja, hogy hazánk lehet még olyan sikeres, mint amilyen a kilencvenes évek közepén volt.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
