Mint ismert, Ficsor az NBH debreceni hibájáról azt mondta, hogy ott nem leállították az eljárást, hanem lejárt a határideje, pedig még nem kellő alapossággal tártak fel minden tényt, ezért meg kellett volna hosszabbítani az eljárást a későbbi gyanúsítottal szemben. Ficsor most a közszolgálati televízióban már azt mondta, éppen a fegyvervásárlás idején hosszabbították meg a figyelést, ám a következő hónapokban „semmilyen újabb adat vagy információ nem keletkezett”. Jelezte ugyanakkor, hogy ha kollégájuk akkor alaposabban és körültekintőbben végzi a dolgát, akkor „nem lehet azt kizárni, hogy mégis találhatott volna megerősítő információt”. Elmondta, azért állították le később a megfigyelést, mert munkatársai azt a következtetést vonták le, hogy az érintett „kifelé jön a szélsőséges világból, kivált bizonyos csoportokból”. Hozzátette: valójában az érintettek csak „ezt láttatták magukról”.
Ezzel összefüggésben arra mutatott rá, hogy egy jól konspirált, jól szervezett csoportról van szó, ám nem igazak azok a hírek, amelyek szerint egyik kollégájuk is a csoport tagja volt. Mint mondta, határozottan ki lehet jelenteni, hogy nem volt beszervezett ügynök az érintettek között. Hozzátette: a keddi szakbizottsági zárt ülésen a Katonai Biztonsági Hivatal munkatársa is cáfolta, hogy ügynökük lett volna az egyik gyanúsított.
Ficsor Ádámot azért kérdezték minderről, mert augusztus 29-én az internetre felkerült egy háromoldalas dokumentum, amely szerint a romagyilkosságok egyik feltételezett elkövetőjét már korábban is figyelték a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, de amikor az fegyvervásárlásába kezdett, megszüntették a titkos adatgyűjtést. A másik gyanúsított pedig állítólag a Katonai Biztonsági Hivatal „titkos kapcsolata” volt.
(mti/MNO)
origo.hu
Puzsér összeordította a liberális ügynököket: így tolja az ukrán propagandát a magyar baloldal
