Hiller: A nyelvtörvény károsítja az európai sokszínűséget

A szlovák nyelvtörvény az európai sokszínűséget károsítja, a közös európai tudatot gyengíti, ezért szólni kell minden olyan fellépés ellen, ami ezt az identitást nem engedi kibontakozni – mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Nyelvek Európai Napja elnevezésű rendezvényen pénteken Budapesten.

MNO
2009. 09. 25. 9:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Magyarként érteni kell és érvényre kell tudni juttatni, hogy Közép-Európában az anyanyelv ápolása, az anyanyelv gyakorlásának lehetősége minden szinten a magyar nemzeti identitás egyik legfontosabb formája évszázadok óta, és ma is. Mi erre az identitásra büszkék vagyunk” – fogalmazott a politikus az Országos Idegennyelvű Könyvtár rendezvényén.

A miniszter szólt arról, hogy az Európai Unió egyik legfontosabb ereje éppen a sokszínűség, amely a sokféle nyelv egymás mellett élésében is megnyilvánul, s ez a sokféleség „a közös európai tudat vállalásának meghatározó formája”.

A Magyar Köztársaság minden szinten biztosítja, és ezután is biztosítani kívánja a Magyarországon élő összes nemzetiségnek, kisebbségnek az anyanyelv használatának lehetőségeit. Ezt viszont nem csak a magyar államnak kell biztosítani, hanem „elvárjuk, és kötelességünk fellépni, hogy mások is biztosítsák” – hangsúlyozta. Az tud eredményesen idegen nyelvet tanulni, aki saját anyanyelve szépségét is képes értékelni, ezeket „az ember lelke mélyén lévő gyökereket” ezért nem kell kitörölni. Az anyanyelv ápolása és egy idegen nyelv elsajátítása között nagyon szoros kapcsolat van, az idegen nyelvek elsajátítása pedig hozzásegít a magyar anyanyelv gondozásához – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon csak 1844 óta a magyar a hivatalos nyelv, holott addig is születtek irodalmi alkotások magyarul. Ez úgy volt lehetséges, hogy az elődök ragaszkodtak a nyelvhez, ami aztán „büszkeségünk egyik alapja” lett. A tárca vezetője közölte: a felnőtt magyar lakosság mindössze 28 százaléka tud legalább egy idegen nyelvet „utcai, hétköznapi szinten” beszélni, hogy megértesse magát külföldön. Ez elmarad az uniós átlagtól. Meglátása szerint ahhoz, hogy ez az arány javuljon, nem csak a nyelvet magas szinten beszélő, felkészült, de az oktatás metodikáját is jól elsajátított idegennyelv-tanárokra van szükség.

Az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlás ugyanis csak akkor válik gyakorlattá, ha egy idegen nyelvet úgy beszélünk, hogy tehetségünket is ki tudjuk fejezni – mutatott rá. A Nyelvek európai napja keretében pénteken kerekasztal-beszélgetést tartanak Állj ki a diszkrimináció ellen! címmel, a nap során bemutatkozik még a Lengyel Intézet, átadják a műfordítás-pályázat díjait, előadják jelnyelven Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című regényét, valamint rendeznek Purcell-emlékhangversenyt és M.É.Z.- koncertet.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.