„Ismerjék el önálló, természetes nyelvként a magyar jelnyelvet”

Kósa Ádám fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő szerint a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat a siketek, a nagyothallók és a siket vakok érdekeit szolgálja. • Kósa Ádám először szólal föl jelnyelven az Országgyűlésben

MNO
2009. 09. 29. 9:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kedden először szólalt fel hallássérült képviselő a magyar Országgyűlésben, amikor Kósa Ádám jelnyelven beszélt. Az ellenzéki képviselő jelnyelven szólalt fel, a jelenlévő képviselőknek jeltolmácsok fordították a beszédét. Kósa úgy fogalmazott: olyan törvényjavaslat fekszik a parlament előtt, mely valóban az érintettek érdekét veszi figyelembe. Az előterjesztés célja, hogy a magyar jelnyelvet „önálló, természetes” nyelvként ismerjék el – tette hozzá. Mint mondta, a társadalmi integrációhoz szükséges a jelnyelv használata. Felhívta a figyelmet arra, hogy kiemelkedően alacsony a részvétele a siketeknek és a nagyothallóknak a felsőoktatásban.

Rokkantnyugdíjba kényszerített siketek és nagyothallók ezrei élnek ma Magyarországon – jegyezte meg, majd hozzátette: eddig nem vették figyelembe, hogy ezeknek az embereknek az anyanyelve a jelnyelv. Kósa hangsúlyozta azt is: a törvénytervezet óriási hiányt pótol, hiszen elismeri önálló és természetes nyelvnek a jelnyelvet, s ez szerinte többek közt azt jelenti, hogy megadja a jogot a siketkultúra ápolására. A siketkultúra érdemes arra, hogy megvédjék, ápolják és fejlesszék – emelte ki. Mint mondta, tudomásul veszik, hogy korlátozva lesz az az óraszám, amellyel igénybe vehetik a jeltolmácsokat, de reményét fejezte ki azért, hogy ez az óraszám a későbbiekben bővül majd.

Véleménye szerint ha az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, akkor a siketek, a nagyothallók és a siket vakok nem lesznek már másodrangú állampolgárok. Megemlítette, hogy a magyar jelnyelvről szóló törvényjavaslattal párhuzamosan az Országgyűlés módosítja a médiatörvényt is. Ez arra irányul, hogy fokozatosan bővítse a televízió a feliratozott műsorok számát – tette hozzá. A kormány, mely elhanyagolta a fogyatékosokkal kapcsolatos politikát, most „jó tanulónak” bizonyult – jelentette ki a fideszes európai parlamenti képviselő. Közölte azonban azt is: fájlalja, hogy a költségvetési tervezet a fogyatékos emberekkel kapcsolatosan hatalmas megszorítást tartalmaz. Mandur László, az Országgyűlés alelnöke a felszólalás után megjegyezte: 2003 óta jeltolmács segítségével közvetíti a televízió az Országgyűlés munkáját.

70 éve engedtük be a lengyel menekülteket

Hárs Gábor beszédében felidézte, hogy 70 évvel ezelőtt, a második világháború kezdetén több mint százezer menekültet fogadott be Magyarország. Teleki Pál, az akkori miniszterelnök nem tett eleget a náci Németország azon kérésének, hogy csapatai Magyarország területén átvonulva is támadhassák Lengyelországot, és először 1939. szeptember 10-én, majd hivatalosan szeptember 24-én Magyarország megnyitotta határait a német és szovjet csapatok elől menekülő lengyelek tízezrei előtt. Szabó Vilmos, a Külügyminisztérium államtitkára a 70. évforduló kapcsán úgy fogalmazott, hogy „két nép barátsága akkor mutatkozik meg valójában, ha az egyik bajba kerül”.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.