„Ismerjék el önálló, természetes nyelvként a magyar jelnyelvet”

Kósa Ádám fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő szerint a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat a siketek, a nagyothallók és a siket vakok érdekeit szolgálja. • Kósa Ádám először szólal föl jelnyelven az Országgyűlésben

Kedden először szólalt fel hallássérült képviselő a magyar Országgyűlésben, amikor Kósa Ádám jelnyelven beszélt. Az ellenzéki képviselő jelnyelven szólalt fel, a jelenlévő képviselőknek jeltolmácsok fordították a beszédét. Kósa úgy fogalmazott: olyan törvényjavaslat fekszik a parlament előtt, mely valóban az érintettek érdekét veszi figyelembe. Az előterjesztés célja, hogy a magyar jelnyelvet „önálló, természetes” nyelvként ismerjék el – tette hozzá. Mint mondta, a társadalmi integrációhoz szükséges a jelnyelv használata. Felhívta a figyelmet arra, hogy kiemelkedően alacsony a részvétele a siketeknek és a nagyothallóknak a felsőoktatásban.

Rokkantnyugdíjba kényszerített siketek és nagyothallók ezrei élnek ma Magyarországon – jegyezte meg, majd hozzátette: eddig nem vették figyelembe, hogy ezeknek az embereknek az anyanyelve a jelnyelv. Kósa hangsúlyozta azt is: a törvénytervezet óriási hiányt pótol, hiszen elismeri önálló és természetes nyelvnek a jelnyelvet, s ez szerinte többek közt azt jelenti, hogy megadja a jogot a siketkultúra ápolására. A siketkultúra érdemes arra, hogy megvédjék, ápolják és fejlesszék – emelte ki. Mint mondta, tudomásul veszik, hogy korlátozva lesz az az óraszám, amellyel igénybe vehetik a jeltolmácsokat, de reményét fejezte ki azért, hogy ez az óraszám a későbbiekben bővül majd.

Véleménye szerint ha az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, akkor a siketek, a nagyothallók és a siket vakok nem lesznek már másodrangú állampolgárok. Megemlítette, hogy a magyar jelnyelvről szóló törvényjavaslattal párhuzamosan az Országgyűlés módosítja a médiatörvényt is. Ez arra irányul, hogy fokozatosan bővítse a televízió a feliratozott műsorok számát – tette hozzá. A kormány, mely elhanyagolta a fogyatékosokkal kapcsolatos politikát, most „jó tanulónak” bizonyult – jelentette ki a fideszes európai parlamenti képviselő. Közölte azonban azt is: fájlalja, hogy a költségvetési tervezet a fogyatékos emberekkel kapcsolatosan hatalmas megszorítást tartalmaz. Mandur László, az Országgyűlés alelnöke a felszólalás után megjegyezte: 2003 óta jeltolmács segítségével közvetíti a televízió az Országgyűlés munkáját.

70 éve engedtük be a lengyel menekülteket

Hárs Gábor beszédében felidézte, hogy 70 évvel ezelőtt, a második világháború kezdetén több mint százezer menekültet fogadott be Magyarország. Teleki Pál, az akkori miniszterelnök nem tett eleget a náci Németország azon kérésének, hogy csapatai Magyarország területén átvonulva is támadhassák Lengyelországot, és először 1939. szeptember 10-én, majd hivatalosan szeptember 24-én Magyarország megnyitotta határait a német és szovjet csapatok elől menekülő lengyelek tízezrei előtt. Szabó Vilmos, a Külügyminisztérium államtitkára a 70. évforduló kapcsán úgy fogalmazott, hogy „két nép barátsága akkor mutatkozik meg valójában, ha az egyik bajba kerül”.

(MTI)