A NEK egyúttal felhívta azokat az érdek-képviseleti és szakmai szervezeteket, amelyek „képesek és hajlandók arra, hogy pártpolitika-mentesen az ország boldogulása érdekében” részt vegyenek a létrehozandó szakpolitikai kerekasztalrendszer munkájában, hogy csatlakozási szándékukat október végéig jelezzék a NEK-nek.
A Magyar Orvosi Kamara elnöke kitért arra is, hogy a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal meghallgatta a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökségének beszámolóját az Európai Bíróság májusi döntésének magyarországi hatásáról, közölve: a NEK nem érti, hogy a kormány miért nem hajlandó levonni a bírósági döntés következményeit. Az Európai Bíróság május 19-én hozott ítéletében kimondta, hogy minden tagország nemzeti hatáskörben szabályozhatja a gyógyszerellátást, továbbá nem ütközik a letelepedés szabadságával és a tőke szabad mozgásával, ha a gazdasági társaságokat kizárják a patikai tulajdonlásból és működtetésből. Éger István azt mondta, felszólítják a kormányt, hogy törvénymódosításokkal törölje a további deregulációt előíró szabályokat, és addig, amíg az uniós döntéshozók által megfogalmazott elveknek megfelelő új szabályozás hatályba nem lép, függessze fel azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik a gyógyszertárláncok térnyerését. Felszólította a kormányt arra is, hogy a költségvetési törvény előirányzataiban biztosítsa a gyógyszerellátó rendszer működőképességét.
A költségvetési helyzetről azt mondta: a „napjainkban dúló harccal” kapcsolatban úgy látják, a kormány a költségvetés egészségügyet érintő számaival tanúbizonyságát adja, „nincs tovább lefelé”, és csak azért nem von ki további forrásokat az ágazatból, mert nyilvánvaló, hogy előállt a csődhelyzet, mégis hetek óta próbára teszik az ellátók türelmét. Hozzátette: a NEK egyetért a fekvő- és járóbeteg-intézményeket tömörítő egyesületek anyagi követeléseivel és azzal az igényükkel is, hogy finanszírozásuk kiszámítható legyen. Megjegyezte: ezért támogatják a gyógyító ágazatban várható „demonstratív fellépéseket”. Közölte, hogy közfinanszírozott közszolgáltatások esetében a költségvetési tárgyalásokon a szakszervezetek és a köztestületek nem mellőzhetők.
Kitért arra is: a NEK felkéri titkárát, hogy készítsen elő népszavazási kezdeményezést amiatt, hogy Magyarországon a költségvetés arányában ne lehessen kevesebbet fordítani az egészségügyre, mint amennyit a megelőző évben az EU tagállamai átlagosan arra fordítottak. A gyógyászati segédeszközökről azt mondta, hogy „elképesztő módon bánnak el a legelesettebbekkel”. Feltette a kérdést, hogy „egy európainak mondott társadalomban” hogyan vonhatják vissza a kisgyermekek szemüvegének teljes mértékű támogatását. Közölte: a NEK elvárja, hogy a kormány vegye figyelembe az állampolgári jogok biztosának a gyógyászati segédeszközök hozzáférhetőségéről hozott állásfoglalását.
(MTI)
