A polgármester jelezte: egyeztető fórumot hív össze ez ügyben, ahol az ortodox püspökség, a helyi román kisebbség és a gyulai önkormányzat képviselői ülnek össze. E grémiumnak azonban csak véleményezési joga van, a végső szót az építési hatóság mondja ki. Perjési Klára úgy vélekedett, a szoborállítást hatóságilag nem lehet megakadályozni, a kérelem beérkezett, jelenleg a hiánypótlás folyik. A városvezető úgy értesült, maga a szobor már el is készült.
A Saguna-szobor körüli vita tavaly októberben izzott fel, miután a polgármester szintén egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a nagyszebeni 2007-es román–magyar kormányülésen döntés született annak felállításáról. Akkor a tiltakozás hatására elmaradt az alapkőletétel.
1848-ban a magyarok ellen dolgozott
Az egykori nagyszebeni ortodox püspök azon román nemzetiségi vezetők közé tartozott, akik 1848–49-ben előbb a Habsburg-féle, majd az orosz cári monarchiával is élet-halál harcot vívó Magyarország elleni fegyveres felkelésre buzdították az erdélyi románokat. Saguna (Miskolc, 1809. január 20–Nagyszeben, 1873. június 28.) a Román Nemzeti Bizottmány elnökeként arra is kísérletet tett, hogy még a Habsburgok előtt részt vegyen a Havasalföldön állomásozó orosz csapatok behívásában. Szolgálatait Bécs később belső titkos tanácsosi ranggal és más fontos elismerésekkel honorálta.
Kossuth Lajos előbbi tettéért „közönséges hazaárulónak” nevezte a főpapot, aki csatlakozott a szerbek magyarellenes mozgalmához, és részt vett mindazon politikai tevékenységekben, melyek a magyar érdekek ellen irányultak. A Miskolcon született püspök ugyanakkor egyháza érdekében fontos tevékenységet fejtett ki. Rendezte a román iskolaügyet, nyomdát, politikai napilapot és két gimnáziumot alapított.
(beol.hu)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
