Támogatást kapnak, de nem itt adóznak: Rajka ötöde már szlovák

Megállíthatatlannak tűnik a szlovák beköltözési hullám a Pozsonyhoz közeli határszakaszon élő falvakba. A szlovák állampolgárok nem itt adóznak, ám a támogatott közszolgáltatásokat igénybe veszik. Ez előbb-utóbb feszültségekhez vezethet.

Mint a Kisalföld beszámolt róla, a kiköltözési hullám elindítója a szlovák főváros gazdasági fellendülésével összefüggésbe hozható ingatlanár-emelkedés volt. Pozsonyban ma már drágább egy lakás, mint Bécsben – vélekedett Lelkes Gábor, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa. Míg a szomszédos Oroszváron egy négyzetméternyi építési telek 50 ezer forintba kerül, addig Rajkán az egekbe emelkedett ingatlanárak mellett is 20 ezerbe. „Több százan bejelentve, több százan anélkül laknak itt: a településen élők 20 százaléka már szlovák állampolgár. Igaz, a beköltözők fele magyar anyanyelvű” – magyarázta Bazsó Lajos rajkai polgármester. „Mi lesz, ha a betelepülők aránya egyszer meghaladja a helyiekét? A szlovák állampolgárok nem itt adóznak, ám a támogatott közszolgáltatásokat igénybe veszik. Alapvető joguk lenne az egészségügy és az oktatás igénybevételére is: ezt még nem kérték, de ha a folyamat folytatódik, ez előbb-utóbb gondokat okozhat” – sorjáznak a kérdések a polgármestertől.

Mint kiderült, a beköltözéssel egyidejűleg elköltözési hullám is indult Rajkán: akik jó pénzért értékesítették házaikat, azok főként Mosonmagyaróvárra mentek. 50-60 szlovák család Mosonmagyaróvárra is költözött. A városnak hasznot hozott a bevásárlóturizmus, s hogy az el-elmaradozó osztrákok helyett pozsonyiak jönnek a termálfürdőbe. Szokoli Sándor dunakiliti polgármester szerint a beköltözési folyamat nem fog megállni. Az 1900 lelkes faluban 123 bejelentkezett külföldi él, ebből 87 szlovák. Vélhetően ennél többen vannak, hisz 54 ingatlant vásároltak meg. „Többségük sajátos normarendszer szerint él, persze vannak elismerésre méltó példák is” – tette hozzá.

A Pozsony környékén egyre bővülő, a magyar–szlovák határon is átnyúló agglomeráció sajátosságainak megismerésére most közös programot indított a Magyar Tudományos Akadémia Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete és a szlovákiai Somorján működő Fórum Kisebbségkutató Intézet 200 ezer eurós, javarészt uniós forrásból. Kutatók szerint a jelenség nemhogy megáll, de rövid időn belül erősödni fog. Éppen ezért már most el kell gondolkozni például azon, hogy a magyar települések hogy fogják biztosítani a szlovák gyerekek oktatását, vagy mit lehet kezdeni az adózással kapcsolatban felmerülő problémákkal. Éppen ezért Agglonet címmel hálózatépítő projektet indítanak, melyben az érintettek közösen vizsgálják a jelenség előnyeit és hátrányait.

(kisalfold.hu)