A nevelők hordják be a gyümölcsöt az intézetis gyerekeknek

A szakemberek sem tudnak elfogadható magyarázatot adni arra, hogyan növekedhetett 2008-ban 56 százalékkal az amúgy gazdagnak tartott Vas megyében az állami gondozottak száma. Az is érdekes, hogy 2009-ben nem folytatódott ez a lendület, de ettől függetlenül vannak problémák, a gyerekek sokszor csak akkor ehetnek friss gyümölcsöt, ha a nevelők az otthoni kiskertből visznek be nekik.

A sajtó révén nyilvánosságra került tavalyi növekedésről kérdezte az MNO a Vas megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóját, aki egyben az egyik szombathelyi gyermekotthont is vezeti. Pados Zsolt – akinek a Vas megyei gyermekvédelmi szakellátásra van rálátása –, többek között a gazdasági válsággal és a családok erkölcsi romlásával, züllésével magyarázta a tavalyi, kirívó „növekményt”, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy jelenleg is zajlanak az ország egyik leggazdagabb megyéjében kilakoltatások, az utcára kerülők gyermekei mégsem kerülnek intézetekbe.

Kérdésünkre, hogy mennyire jellemző az amúgy az ország más régióinál lényegesen kisebb lélekszámú helyi cigányság elszegényedése, gyermekeik intézeti nevelésbe vétele, az igazgató elmondta, hogy természetesen az intézményekben nincs nyilvántartás arról, hogy ki a cigány. Ugyanakkor sok esetben ezt meg sem lehet állapítani, mert rengeteg a vegyes házasság és a megyében tendencia lett az is, hogy nevet változtatnak azok, akik jellegzetesen cigány nevet kaptak örökül szüleiktől.

A költségvetési tervekben szereplő, az intézeti neveltek családi pótlékának megfelezéséről szóló ötletről csak a sajtóból értesült az igazgató. (Mint ismert, a neveltek ellátásának javítására hivatkozva azt tervezik, hogy a 18 éves korukig egy számlán összegyűjtött családi pótlékok felét ezután az intézmények kapnák meg. A családi hátteret nélkülöző fiataloknak többek között ezekből a kamatoztatott pénzekből oldják meg a lakhatását.) Pados Zsolt szerint „ez még nem lejátszott meccs”, minden fórumon lobbizni fognak a tervek ellen, ezeket egyébként tudomása szerint még a baloldalról is támadják. Kérdésünkre, hogy előfordulhat-e az, hogy ebből a pénzből pótolják az amúgy is alacsony állami normatívát, az igazgató arról beszélt, hogy ez már a megyében most is jóval alacsonyabb, mint Budapesten, ahol több mint 900 forint körüli összeg jut fejenként a napi ötszöri étkezésre.

A vasi 500 forintos összeget céges adományokból próbálják kipótolni, de sokszor van úgy, hogy a nevelő visz be gyümölcsöt a saját terméséből a gyerekeknek.

Nagy szerepe van az adományok gyűjtésének a gyerekek ruházkodásában is. Jelenleg erre ugyanis fejenként 30 ezer forintot költhetnek egy évben. Kiemelt szerpet kap tehát az önzetlen elkötelezettség, a tenni akarás; ezek nélkül már most komoly bajok lennének az intézmények megfelelő színvonalú működtetésében.