Demszky vállalná az áldozatokat, de nem kér a költségvetésből

A főváros szívesen vállal áldozatot a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében, ha ez az áldozat arányos és nem veszélyezteti azt az adótermelő képességet, amely révén Budapest továbbra is az ország gazdasági növekedését tudja szolgálni – mondta Demszky Gábor főpolgármester keddi, budapesti sajtótájékoztatóján, amelyet Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettessel tartott az állami költségvetés Budapestre gyakorolt hatásairól.

Bizakodó Demszky Gábor főpolgármester a fővárosi tulajdonú társaságok átlátható gazdálkodását célzó javaslat csütörtöki közgyűlési fogadtatásával kapcsolatban. A transzparenciát szolgáló intézkedéseket – azaz a valamennyi fővárosi tulajdonban lévő társaság átlátható gazdálkodását célzó javaslatot – módosító indítvánnyal el fogjuk fogadni – jelentette ki a városvezető egy keddi, más témában tartott sajtótájékoztatón, kérdésre válaszolva. A Fővárosi Közgyűlés október 12-i ülésén döntött úgy, hogy a hónap végén, politikai egyeztetést követően tárgyalja újra a fővárosi cégek átláthatóságát növelő intézkedésekről szóló, Horváth Csaba szocialista főpolgármester-helyettes által benyújtott előterjesztést. Az előterjesztés szerint meg kellene vizsgálni a társaságok ügydöntő szerveinek viszonyrendszerét, a döntések meghozatalának és végrehajtásának szabályait, és azt, jó helyen vannak-e az ellenőrzési és felelősségi jogkörök. Az előterjesztésben szerepel az is: a közgyűlés utasítja az egyszemélyes tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezetőit, hogy a cégek honlapján tegyék közzé az általuk 2003. január 1-jét követően megkötött, vagy korábban megkötött, de 2003. január 1-je után is hatályban lévő szerződések adatait, amennyiben a szerződés egyedi nettó értéke eléri vagy meghaladja az évi 5 millió forintot. A közzététel az adásvételi, vagyonhasznosítási, vagyon vagy vagyonértékű jog átadását célzó koncessziós, megbízási, vállalkozási, ügynöki és egyéb, gazdasági társaságokkal vagy egyéni vállalkozókkal kötött szerződésekre vonatkozna.

Ikvai-Szabó Imre egy kérdésre válaszolva elmondta: a jelenlegi tervek szerint az állam jövőre 15, a legrosszabb forgatókönyv szerint azonban 25 milliárd forinttal adna kevesebbet a fővárosnak az idei összeghez képest, vagyis az intézmények 5-7 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, ami volumencsökkentést, vagy változatlan volumen mellett romló minőséget fog eredményezni. A főpolgármester azt kérte az országgyűlési képviselőktől, hogy támogassák a költségvetéshez benyújtott módosító javaslataikat.

Ikvai-Szabó Imre elmondta: több módosító indítványt is benyújtottak a költségvetés tervezetéhez, mivel az önkormányzatokat érintő 72 milliárd forintos nettó elvonás a fővárost érinti a legmarkánsabban. Egyik javaslata, hogy a belterületi utak felújítására további 7,5 milliárd forintot csoportosítson át a kormány, az "Útpénztár" alapból 2010. december 31-ig befejeződő útfelújításokra igényelhetnének pénzt az önkormányzatok.

Az adóerő-képesség utáni elvonások növelésével kapcsolatban megjegyezte: az a fővárosban éves szinten 7,2 milliárd forintot jelentene, ezért javasolják, hogy azt az önkormányzatok visszaigényelhessék, ha a pénzt a helyi közösségi közlekedés fejlesztésére fordítják. Az adóerő-képesség utáni elvonás növelése azt jelenti, hogy eddig a fejlettebb régióktól a fejletlenebbekhez átcsoportosított összeg 25 százaléka visszaigényelhető volt, ha az önkormányzat a pénzt beruházásra fordította, a jövő évi költségvetésben ez a lehetőség megszűnne.

Kiemelte: a jelenlegi javaslat szerint hátrányos az önkormányzatokra az adóerőképesség-számítás módja, mert az év elején előzetesen becsült adóalapot az év végén ténylegesen teljesített összegnek megfelelően kell számba venni, ez azonban kiszámíthatatlanságot okoz a költségvetésben év közben. Ezért azt javasolja, hogy az adóerőképesség-számításnál a tárgyévet megelőző két év tényadatait vegyék figyelembe.

Az iparűzési adóról azt mondta, 2008-ban 194 milliárd folyt be ebből a fővárosnak, ez 2009-ben tovább növekszik. A költségvetési javaslat szerint az utólagos elszámolás miatt egy egyszeri, 20 milliárd forintnyi kieséssel kellene számolnia a fővárosnak, ami a forrásmegosztást követően mintegy 10 milliárd forintos hiányt jelentene Budapestnek. A központi normatív hozzájárulások csökkentése 5 milliárd forintos kiesést jelent, azaz 5-7 százalék működési kiadást kellene megtakarítani.

Demszky Gábor arról beszélt, hogy „ha Budapest előrelép, az ország is előrelép, de ha vissza kell fognunk fejlesztéseinket, Magyarország is egy helyben fog topogni”. Utalt rá, hogy a fővárosban 2002-2008 között 60 százalékkal nőtt az egy főre jutó GDP, „a budapesti gazdaság pörög”, és féltik ennek a gazdaságnak a teljesítményét a kormány tervezett intézkedéseitől. Ha azonban a jelenlegi költségvetést fogadják el, „nem hogy fejleszteni, de fenntartani is nagyon nehéz lesz” – mondta.

(MTI)